Könyvajánló

Késő rézkori birituális temető Balatonszentgyörgy határában
Bondár Mária – Somogyi Krisztina
ELKH ABTK Régészettudományi Intézet – Archaeolingua, Budapest, 2022, 316 oldal, keményfedeles, színes illusztrációkkal. ISBN: 978-6-1557-6655-8 Magyar nyelven, angol összefoglalóval
BondarM Keso rezkori temeto Nyomdai.indd

Ebben a kötetben a legújabb, 2017-ben feltárt temető csontvázas és hamvasztott sírjainak feldolgozását adjuk közre. A késő rézkori Kárpát-medencében (Budakalász-Luppa csárda ugyancsak kettős rítusú és Pilismarót-Basaharc hamvasztásos temetője után) jelenleg ez a legnagyobb sírszámú szakrális hely.

Az adott kor szokásai szerint eltemetett halott sírja egy „időkapszula”, amely megőrizte az elhunyt szociális helyzetére mutató régészeti összefüggéseket, valamint az egészségi és fizikai állapotra és a környezetre utaló bizonyítékokat is. A hagyományos régészeti értékelés a leleteket és párhuzamaikat vizsgálja. A fizikai antropológia ezt kiegészíti az elhunyt adataival: nem, halálozási kor, a csontokon nyomot hagyó patológiai elváltozások. A temetkezés keltezésében a naptári korra átszámított, kalibrált radiokarbon dátumok segíthetnek. A komplex elemzés mindezeknél többet ad. A bioarchaeológia módszerei: az archaeogenetika, izotópgeokémia, mikrobiológia és bioinformatika még további rejtett információkat tárnak fel. A régészeti és természettudományos eredmények együttes értelmezésével így egyre többet tudhatunk meg a Kr. e. 4. évezredben élt késő rézkori elődeink egyéni biológiai adottságairól, környezetéről és sokrétű közösségi, kulturális és kereskedelmi kapcsolatairól.

Éppen ezért a régészeti feldolgozáson túl a balatonszentgyörgyi temetőből nagyszámú mintavétel történt. Az „A Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése” című pályázat keretében vizsgált összes temetkezés kiértékelését a 2023-ban megjelenő kötetben mutatjuk be.

Megrendelhető ►

Modelling Christianisation. A geospatial analysis of the archaeological data on the rural church network of Hungary in the 11th–12th centuries
Mária Vargha
Archaeolingua Central European Archaeological Heritage Series 11. Archaeolingua Foundation and Oxford : Archaeopress 2022, 160 p. ISBN 978-180-3272-79-5
Vargha cover.indd

Az első évezred végén a politikai és vallási viszonyok drámaian megváltoztak a mai Közép-Európában. A határaikon lévő pogány társadalmak keresztényesítésével a német-római/ római birodalom jelentősen kibővült az Imperium Christianum elvei szerint. Ez a folyamat – a keresztényesítés -, amelyet gyakran “Európa kialakulásához” kötnek, jól kutatott tudományos témát jelent. Bár az elmúlt években a témában egyre több régészeti tanulmány jelenik meg, tükrözve a szakterület lehetőségeit, a magyarok kereszténnyé válása és az államalapítás értelmezésében még mindig elsősorban a történeti narratívák dominálnak.

Jelen kötet újszerű megközelítést javasol a középkori Magyar Királyság e kevéssé ismert régészeti anyagának tanulmányozására. A társadalom felső rétegére való koncentrálás helyett a szerző (a rendelkezésre álló történeti adatok mellett) a köznép kereszténnyé válására utaló régészeti leletekre – vidéki templomokra és temetőkre, pontosabban a vonatkozó (digitális) régészeti és levéltári adataira – támaszkodik. Ezek térinformatikai elemzésével tárja fel a lehetséges hálózatokat és sűrűsödéseket, hogy új narratívát hozzon létre. Az írott források jellemzően csak az intézmények legfelsőbb szintjével – pl. püspökségek, érsekségek vagy egyes kolostorok alapítása – foglalkoznak. A helyi plébániák, az egyházi rendszer legkisebb, de leggyakoribb elemei ritkán jelennek meg az írott forrásokban; így az egyház mint intézmény fejlődéséről szóló elméletekből gyakran hiányoztak a helyi egyházi hálózatra vonatkozó közvetlen bizonyítékok. Jelen kötet megközelítésének legfőbb előnye, hogy bőséges adatbázison alapul, és információkat szolgáltat a lakosság azon (legnagyobb) részéről, amely egyébként nem jelenik meg az írott forrásokban. E megközelítés lehetővé teszi a kulturális viszonyok rekonstrukcióját és azt, hogy az (intézményesített) kereszténység kialakulását alkalmazkodási folyamatként értékeljük; ezáltal nyújtja a kereszténység felvétele mint folyamat újfajta értelmezését az újonnan alakult királyságok esetében is.

“We should not, however, think that we are pioneers” – Museums on Troubled Waters In the Past and Today
Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria – Pintér-Nagy Katalin – Farkas István Gergő (szerk.)
Jósa András Múzeum, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszék, Nyíregyháza–Szeged 2022, 312 oldal, keményfedeles, színes illusztrációkkal. ISBN: 978-6-1556-1925-0
Book__003__H22O

2021 novemberében a Jósa András Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke kétnapos nemzetközi múzeumtörténeti konferenciát rendezett «„We should not, however, think that we are pioneers” – Museums on Troubled Waters In the Past and Today» címmel, a járványhelyzetre tekintettel online formában. A szervezők korábban két hasonló tematikájú szakmai fórumot szerveztek, 2016-ban Gyulafehérváron és 2019-ben Nyíregyházán és reményeik szerint a konferenciasorozat a jövőben újabb eredményekkel, együttműködésekkel és kötetekkel gazdagodhat.

A szervezők jelen rendezvény témájául a muzeológia megújítóit választották, helyet kaptak a múzeumszervezés úttörői, példamutató magánszemélyek és példaértékű tudományos szervezetek, a korábbi eredményeket újraértékelő, valamint új értékeket bemutató előadások, műemléki múzeumi épületek történetei. A konferencia hét szekciójában 24 előadást tartottak a résztvevők, amiből 21 cikk született.

A kötet online változata díjmentesen letölthető a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék oldaláról ►

Szólád I. Das langobardenzeitliche Gräberfeld: Mensch und Umwelt
Vida, Tivadar – Winger, Daniel (szerk.)
Römisch-Germanische Forschungen 76, Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae( ISSN 1589-6000) 7, Wiesbaden:Reichert Verlag 2022, p. 376, színes illusztrációkkal, keményfedeles. ISBN 978-3-7520-0654-4
Book__004__H22O

A “Römisch-Germanische Forschungen” sorozat 76. kötete egy balatoni langobárd temető népességének és környezetének, illetve a kettő kapcsolatának elemzését adja közre. A kötet a Römisch-Germanischen Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts (RGK) és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete által 2005-ben megkezdett szóládi temetőkutatás eredménye.

A régészeti és természettudományos vizsgálatokból származó adatok részletes bemutatása és értékelése jelentősen hozzájárul a csoport- vagy etnikai identitásokról szóló vitához: a történelem mely szereplői temetkeztek a sírokba? Az itteni népesség köthető valamely, az írott forrásokból ismert szereplőhöz a korszak történetében (például a longobárdokhoz)? A Szóládon gyűjtött adatok a “HistoGenes” nagyszabású nemzetközi kutatási projekt referenciacsoportjába is bekerültek. E jelenleg is futó projekt páratlan bioarcheológiai hozzájárulást jelent a népvándorlás kori (Kr. u. 4–8. század) régészet és történelem kutatásához.

A Szólád I. című kötet a temető gondosan dokumentált jellegzetességeit is tárgyalja a helyszínen végzett tájrégészeti, valamint antropológiai és régészeti vizsgálatok eredményeivel együtt. A tervezett második kötetben a leletek bemutatása és az összes eredmény együttes értékelése következik majd.

Szólád község a Balaton déli partjának peremén fekszik. A tanulmányok kitérnek arra, hogy milyen táj fogadta az betelepülőket a 6. században, hogyan csökkent folyamatosan az antropogén hatás a következő időszakban, akárcsak arra, hogyan művelték a földet, tartották állataikat és mi módon halásztak az itt élők, illetve hogyan használták környezetüket.

A lösz, amelybe a sírokat ásták, kiváló konzerválódási feltételeket biztosít; a feltárás során még mindig megsejthetők voltak a fatányérok nyomai, melyekről a tojások mintha csak tegnap gurultak volna le. A használati tárgyak eltemetése mellett madarakat, halakat és egy egész lovat is találunk a sírokban. De az eltemetett csontok is kiválóan megőrződtek, így lehetséges a felnőttek és a gyermekek átfogó vizsgálata. A kiváló körülmények lehetővé teszik továbbá a temetkezések részletes rekonstrukcióját, és így betekintést nyújtanak abba, hogy miként kezelték a halált és a halottakat egy kis földműves közösségben a késő ókorból a középkorba való átmenet idején.

A 800 éves Aranybulla
Zsoldos Attila
Budapest: Országház Könyvkiadó, 2022, 292 oldal, keményfedeles, illusztrált. ISBN: 978-6-1559-4873-2
Book__005__H22O

A II. András király által 800 éve kiadott Aranybulla a magyar középkor sokat emlegetett, ám talán leginkább félreértett dokumentuma. A kötet részletesen bemutatja az Aranybulla hátteréül szolgáló reformpolitika főbb elemeit, a törvény megszületéséhez vezető politikai küzdelmeket, valamint az 1231. évi megújítást kikényszerítő eseményeket és a megújulás következményeit. A politika-, társadalom-, és gazdaságtörténeti elemzések fő eredménye az a megállapodás, mely szerint az Aranybulla mindkét változata – ellentétben a korábbi vélekedésekkel – valójában II. András politikai törekvéseit összegezte. A kötet végezetül felvázolja az Aranybulla középkori utóéletének jelentősebb állomásait és az “ellenállási záradék” értelmezésében a késő középkorra bekövetkezett változásokat.

The Political Geography of Western Anatolia in the Late Bronze Age
Ivo Hajnal – Eberhard Zangger – Jorrit Kelder (szerk.)
Series Minor No. 45. Budapest: Archaeolingua, 2022, 408 színes oldal és 1 térkép. ISBN: 978-615-5766-54-1. ISSN: 12 166 847.
Anatolia borító.indd

Az antológia egy a kötettel azonos című szekció tizenkét előadását adja közre, melyek az European Association of Archaeology (EAA) 2019-ben Bernben megrendezett éves gyűlésén hangzottak el. Kötetté fűzve e tanulmányok jól tükrözik, hogy a kései bronzkorban (kb. Kr.e. 1700–1200 között) Nyugat-Anatólia jóval több volt, mint ütköző- vagy pufferzóna a Földközi-tenger északkeleti partvidékének jelentősebb államai vagy jobban kutatott területei között. Számos korábbi régészeti összefoglalás jórészt átsiklik Nyugat-Kisázsia jelentősége fölött, és a területet csupán a nyugat (Mükéné) és a kelet (Hatti) meghatározó geopolitikai alakulatainak ütközőzónájaként írja le. Önálló területként számolhatunk vele, melyet egyedi, a kor politikai és gazdasági hálózatába ágyazódó társadalmi, politikai és kulturális fejlődés jellemez. Egykorú forrásokból arra következtethetünk, hogy Nyugat-Kisázsia akkoriban különös politikai és katonai jelentőséggel bírt, és hogy egyes államok és szövetségek komolyan veszélyeztették a Hettita Birodalom anatóliai hegemóniáját is.

Megrendelhető ►