Könyvajánló

Emberré válás
Gyenis Gyula, Hajdu Tamás
Az ember biológiai és kulturális evolúciója Régészet és természettudományok 1. Budapest, Archaeolingua, 2017. Nyelv: magyar Puhakötés Terjedelem: 272 oldal, színes képekkel ISBN 978-963-9911-93-2 HU-ISSN 2559-9577
Book__001__H17NY

Az emberré válás története a tudomány világának egyik legfontosabb és egyben talán legérdekesebb területe, mely nagy kihívást jelent a kutatók számára. Különösen igaz ez az 1990-es évek elejétől kezdődően, amikor a különböző földrészeken végzett ásatásokon egyre nagyobb számban előkerülő leletanyag és egy új tudományág, a paleogenetika eredményei új távlatokat nyitottak az ember, valamint közvetlen rokonainak és elődeinek megjelenése, elterjedése és evolúciója megértésében. A paleogenetika a korábban élt emberfélék csontjaiból kivont örökítőanyagot vizsgálja, és ezt összevetve a mai emberek genetikai állományával az emberfélék származási kapcsolataira, vándorlására, illetve a mai modern embernek a Földön való elterjedésére is következtetni lehet. miközben azonban a paleogenetikai kutatás lényegesen átformálta az ember és rokonainak evolúciójáról megszerzett eddigi ismereteinket, több mint egy évtized telt azóta, hogy ezekről a tudományos kérdésekről összefoglaló munka jelent meg magyar nyelven. Ezt a hiányt pótolja az új tudományos eredmények szakszerű összefoglalásával kötetünk, amely többféle egyetemi képzésben tankönyvként, különböző szakterületek kutatói számára kézikönyvként vagy magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő munkaként vezeti be az olvasót az emberré válás kutatásába, annak módszereibe és tudományos vitáiba.“Régészet és természettudományok” címmel induló könyvsorozatunk első kötete számos tudományterület együttműködését mutatja be, ahol a régészet, az embertan, a humángenetika, a geológia, különböző természettudományos kormeghatározási módszerek alkalmazásával közösen fogalmaz meg új elképzeléseket arról, hogy mikor, hol és hogyan alakult ki a mai ember.

Történeti tájak – vizes élőhelyek
Jerem Erzsébet, Laszlovszky József, Pinke Zsolt, Drosztmér Ágnes, Renner Zsuzsanna
Régészet, környezettörténet, tájvédelem A Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok Program és az Archaeolingua Alapítvány előadássorozata, 2016. november 11. – 2017. január 27. Szerkesztette Jerem Erzsébet, Laszlovszky József, Pinke Zsolt, Drosztmér Ágnes, Renner Zsuzsanna Budapest, Archaeolingua – Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok Program, 2017 Nyelv: magyar és angol Puhakötés Terjedelem: 110 oldal, színes képekkel ISBN 978-963-9911-99-4
Vizes elohelyek borito OK.indd

A történeti tájak kutatásában az elmúlt két évtizedben jelentős változások zajlottak: a korábban egymástól elválasztva dolgozó tudományterületek közelebb kerültek egymáshoz, a bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint a műszaki és természettudományok között szoros együttműködés alakult ki. Ennek legjobb példáit figyelhetjük meg a vizes élőhelyekhez kapcsolódó környezettörténeti kutatásokban. Az ezekkel szoros kapcsolatban álló régészet (környezetrégészet, tájrégészet), valamint a környezet- és tájvédelem számos új megközelítési formát eredményezett. A klímaváltozással összefüggő régészeti, történeti és természettudományos vizsgálatok rámutattak arra is, hogy Magyarország esetében kiemelkedően fontos a felszíni vizekkel és a vizes élőhelyekkel is foglalkozni, mert ezek különösen érzékenyen mutatják a környezeti változások hatásait (szennyeződés, veszélyeztetett fajok, szélsőséges időjárási események). Az elmúlt évtized kiemelkedően magas árvizei pedig a magyarországi folyók és árterek tájvédelmének kérdését vetették fel ismételten nagy hangsúllyal. Éppen ezek miatt szükségesnek látszott, hogy a különböző szakterületeken dolgozó, az egyes programokban támogatóként vagy önkéntesként résztvevő szervezetek és személyek megismerjék a különböző területek eredményeit, módszereit. Jelen kötet az erre a témára szervezett programsorozat (előadássorozat, poszterkiállítás, projektbemutatók, műhelyvita) anyagait tartalmazza.

The Transformation of the Pontic Trade from Late Antiquity to the Middle Ages
Csiky Gergely
Transport vessels from the Archaeological Museum of Sinop Archaeolingua, Series Minor 40. Szerkesztette: Jerem Erzsébet és Wolfgang Meid Nyelv: angol Puhakötés Terjedelem: 182 oldal, színes képekkel Budapest, Archaeolingua – Institute of Archaeology, Research Centre for the Humanities of the Hungarian Academy of Sciences, 2017. ISBN 978-963-9911-96-3 HU-ISSN 1216-6847
Borito.indd

Az ókorban és a középkorban az Anatólia legészakibb pontján, a Krímtől kb. 200 kilométerre elhelyezkedő Szinópé volt a Fekete-tenger déli partjának egyik legjelentősebb kikötője. Fekvésének köszönhetően a pontoszi kommunikációs csatornáknak mindvégig fontos csomópontja volt.

A kora középkori kereskedelem tudományos feldolgozásában az ún. bizánci „sötét középkor” korszakolási problémái jelentik a legfőbb akadályt, mivel a 8-9. századtól kezdődően az anatóliai kerámiaanyag, néhány kiveteltől eltekintve, rosszul datált. A probléma lehetséges megoldása a Sinopi Régészeti Múzeumban (Sinop Arkeoloji Müzesi) őrzött szállítóedények és a Fekete-tenger északi partjáról származó amforaanyag összehasonlítása, az utóbbi helyen ugyanis ilyen típusú edények gyakran kerülnek elő zárt régészeti kontextusból, sőt régészeti feltárások nyomán egyes 8-9. századi edénykészítő műhelyek kemencéi is ismertté váltak.

A Sinopi Régészeti Múzeum gyűjteményében található késő antik és kora középkori amforák vizsgálata a fekete-tengeri kereskedelem nagyobb távlatú irányvonalait is új megvilágításba helyezi. A kötetben bemutatott amforatípusok, azok eredete és elterjedése a tengeri kereskedelem hanyatló tendenciáiról és az amforagyártás erősödő centralizációjáról tesznek tanúbizonyságot. A krími amforák és a Tmutarakanban készült edények a bizánci városok, például a Fekete-tenger déli partján fekvő Szinópé és a kazár, illetve később a Ruszhoz tartozó területek kapcsolatát bizonyítják. Mindezek fényében a Fekete-tenger késő antik kereskedelmi hálózata nem tűnt el nyomtalanul, hanem kisebb léptékben és mértékben ugyan, de minden bizonnyal fennmaradt.

A könyv megjelenését az OTKA/NKFI PD 100177 „A Fekete-tenger kereskedelme a kora középkorban – Egy bizánci kikötőváros kutatása –Sinópé/Sinop” pályázat tette lehetővé.

Magyarország régészeti topográfiája. Múlt, jelen, jövő
Benkő Elek, Bondár Mária, Kolláth Ágnes
Szerkesztette: Benkő Elek, Bondár Mária, Kolláth Ágnes Budapest, Archaeolingua – MTA BTK Régészeti Intézet, 2017 Nyelv: magyar és angol Keménykötés Terjedelem: 572 oldal, színes képekkel ISBN 978-963-9911-98-7
Book__004__H17NY

Magyarország egyik legjelentősebb régészeti vállalkozása, az MTA Régészeti Intézete által több, mint fél évszázaddal ezelőtt útjára indított Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) című sorozat az ország teljes területére kiterjedő adatgyűjtéssel és felszíni terepmunkával felderíthető lelőhelyek teljességre törekvő összegyűjtését és kiadását tűzte ki célul. Ma ez a munka 11 megjelent kötetnél és az ország teljes területe 12%-ának átvizsgálásánál tart, ami – bár komoly teljesítményt jelent – a program végét a beláthatatlan jövőben jelöli ki. A bizonytalanságot növelték a hagyományos módon készülő, egyre ritkábban megjelenő kötetek, melyek az MRT-hez kapcsolódó kutatások fokozatos leállását vetítették előre.

Az MRT folytathatóságáról és digitális korszerűsítéséről – az első kötet megjelenésének 50 éves  évfordulójához igazítva – 2015-ben nagyszabású konferencián tanácskoztak régészek, örökségvédelmi szakemberek, geofizikusok, geológusok, térinformatikusok és számos más szakma képviselői. Jelen  kötetünk az akkor elhangzott, majd kiegészített, módszertanilag is újat hozó tanulmányokat teszi közzé. Ezek közös tanulsága, hogy a továbblépés jelentős intézményi, intézményközi összefogást és komoly szakmai tervezést igényel a régészeti kutatás akadémiai, egyetemi és közgyűjteményi területei között, bevonva az államigazgatás és az örökségvédelem szakembereit is. A szemléletében és módszereiben is megújuló sorozat reményeink szerint nemcsak a hazánk múltjáról szerzett tudományos ismereteket  gyarapítja majd, hanem a nagyberuházások jobb tervezését és a várható régészeti emlékek hatékonyabb megmentését is segíteni fogja.