Könyvajánló

Ist die Donauschrift Schrift? Eine systematische Untersuchung der Zeichensequenzen aus der Vinča-Kultur (5200 – 3400 v. Chr.)
Michael Mäder
Budapest: Archaeolingua, 2019 Series Minor 42 110 pp. illusztrációkkal ISBN 978 615 5766 29 9
Book__001__H19T

Mi a nyelv? Hogyan definiáljuk az írás fogalmát? Lehetséges, hogy az írás régebbi, mint a Mezopotámiából ismert proto-ékírás? Az elmúlt négy évtizedben sok vita fókuszában álltak a „Donauschrift”-ként vagy „Old European Writing”-ként is ismert, a balkáni Vinča régészeti kultúra tárgyi emlékeihez köthető, Kr. e. 5200–3400 közé datált jelek. Ezeket a szimbólumokat, amiket főleg kerámiatöredékeken és szobrocskákon azonosítottak, sokan próbálták írásrendszerként értelmezni. Ez a német nyelvű munka ennek a kérdésnek a körbejárását tűzte ki célul, a jelek és régészeti kontextusuk szisztematikus vizsgálatán, és más írásrendszerekkel való összehasonlításukon keresztül.

A kötet megrendelhető
az Archaeolingua webshopban ►

Régészeti nyomozások Magyarországon 2.0
Ilon Gábor (szerk.)
Budapest: Martin Opitz, 2019 376 pp. illusztrációkkal ISBN 978 963 998 750 0
Book__002__H19T

A magyar régészet változó megközelítésben. Ezek a szavak remekül jellemzik a közelmúlt hazai régészetének helyzetét, a kutatást leginkább foglalkoztató témákat, a főbb irányokat és súlypontokat, ugyanakkor a tudományág átalakulóban lévő társadalmi és politikai megítélését, a vele szemben támasztott változó igényeket egyaránt. A régészet talán a legdinamikusabban fejlődő történeti tudományág, amely az egyre újabb és újabb feltárásoknak köszönhetően egyrészt új forrásokkal bővül, másrészt korábban soha nem látott mértékben támaszkodik a természettudományos vizsgálati módszerekre, miközben megpróbál reflektálni a napjaink társadalmát leginkább foglalkoztató nagy kérdésekre, amilyen a migráció vagy a klímaváltozás.

A Régészeti nyomozások Magyarországon 2.0 a 2008-ban megjelent első kötethez hasonló tematikai és módszertani sokszínűséget felvonultatva folytatja a magyar régészeti kutatások népszerűsítésének nemes hagyományát. A neves szerzők által írt tanulmányok több évezredes virtuális időutazásra kalauzolják el az olvasót, amely során megismerkedhet a roncsolásmentes leletfelderítés és a vízi régészet módszereivel, az őskori táj környezettörténetével és a régi korok rituális gyakorlatával éppúgy, ahogy a legmodernebb genetikai és izotópkémiai kutatásokban rejlő lehetőségekkel. Az őskortól a kora újkorig terjedő régészeti időszak kutatásának változatos eredményei közelebb hozzák a múltat, miközben izgalmas rejtélyekről lebbentik fel a fátylat, így valódi nyomozások izgalmát élhetjük át.

The Earliest Wheel Finds, Their Archeology and Indo-European Terminology in Time and Space, and Early Migrations around the Caucasus
Hans J. J. G. Holm
Budapest: Archaeolingua, 2019 Series Minor 43 158 pp. illusztrációkkal ISBN 978 615 5766 30 5
Book__003__H19T

Az elmúlt kétszáz évben sok teória látott napvilágot a feltételezett proto-indoeurópai népességgel és nyelvükkel kapcsolatban. Bár a kerék megjelenése ezeknek a vitáknak mindig is fontos eleme volt, a kerék használatával kapcsolatos indoeurópai terminológia és a kapcsolódó régészeti leletek kronológiája, illetve ezek földrajzi elterjedése a mai napig kérdéses. Ez a rövid tanulmány ennek a hiánynak az áthidalására tesz javaslatot.

A könyv táblázatos formában veszi sorra a legrégebbi, kerékre utaló régészeti nyomokat és ezek terminológiáját új lexikostatisztikai és glottokronológiai megközelítésből.

A kötet megrendelhető
az Archaeolingua webshopban ►

The Ariadne Impact
Julian Richards és Franco Niccolucci (szerk.)
Budapest, Archaeolingua, 2019 196 oldal ISBN 978-615-5766-31-2
Book__001__H19O

A digitális infrastruktúra, a digitális archívumok és adattárak a 21. századi tudományos kutatás elengedhetetlen részeivé váltak. A régészeti kutatás korán használni kezdte ezeket az eszközöket az adatgyűjtés, rendszerezés, elemzés, és a kutatási eredmények bemutatása terén. Az adatok megosztását, felfedezését, az adatbázisokhoz való hozzáférést és ezek használatát lehetővé tevő eszközök és szolgáltatások elérhetősége azonban elmarad az irántuk támasztott igénytől. Az ARIADNE projekt, és ennek folytatása, az ARIADNEPlus, ezt a helyzetet elemzi. Ez a kötet bemutatja az ARIADNE projektet, és a résztvevő partner országok egyedi perspektívájából elemzi a nemzetközi együttműködés hatásait és eredményeit nemzeti és globális szinten. A publikáció az Európai Bizottság H2020 Programjának finanszírozásával valósult meg, az ARIADNEPlus projekt részeként.

Bronzkori kincsek Magyarországon. Földbe rejtett fegyverek, eszközök, ékszerek nyomában
V. Szabó Gábor
Budapest, Archaeolingua, 2019 Hereditas Archaeologicae Hungariae 3 220 oldal ISBN 978 615 5766 25 1
Book__002__H19O

A Kárpát­-medence területén a rómaiak megjelenése előtt a Krisztus előtti 14. és 10. század között élt késő bronzkori emberek hagyták hátra a legtöbb és legváltozatosabb emlékanyagot. Ők voltak azok is, akik halomsírjaikkal és monumentális földváraikkal addig soha nem látott mértékben formálták át a táj arculatát, feltöretlen földeket hódítottak meg és új települések tucatjait alapították az erdővel borított hegységek mélyén. Leglátványosabb tárgyi emlékeik azok a különleges bronz­ és aranytárgyakat tartalmazó kincsek, melyek földbe kerülésének és elrejtésének titokzatos okairól több mint egy évszázada folyik a tudományos vita. Mára bizonyossá vált, hogy az értékes fegyvereket, ékszereket és munkaeszközöket tartalmazó együtteseket meghatározott szabályok szerint válogatták össze. A kincsek sokféle emléket őriznek: vannak köztük olyan tárgyak, amelyek távoli földekre tett utazásokról, látványos szertartásokról, pazar lakomákról tudósítanak, mások a mindennapok munkáit vagy éppen véres harcokat idéznek. Elrejtésük szokása kizárólag a Krisztus előtti második évezred bronzkori Európájában előforduló jelenség, hasonlóra nem ismerünk példát a történelem folyamán sem kontinensünkön, sem azon kívül. A kötet szerzője egy egyetemi kutatási program keretében fémkereső műszeres csapatával másfél évtizede járja Magyarország bronzkori lelőhelyeit azzal a céllal, hogy minél többet felderítsen és megmentsen a még föld alatt rejtőző bronzkori kincsekből. Ebben a könyv­ben az így felfedezett leletek segítségével mesél a korról, a tárgyak elrejtőiről és a kincsek földbe kerülésének lehetséges történetéről.

A kötet megrendelhető
az Archaeolingua webshopban ►

A késő rézkori fémművesség magyarországi emlékei
Bondár Mária
Budapest, Archaeolingua, 2019 266 oldal ISBN 978-615-5766-32-9
Book__004__H19O

A fémművesség kutatása az utóbbi években nemzetközi régészeti programok fókuszába került, de a késő rézkor évszázadairól ma is keveset tudunk. Az egyszerűbb használati tárgyak és a bonyolultabb kivitelű relikviák készítéséhez eltérő gyakorlati tudás volt szükséges, vagyis a fémművesség ebben a korszakban is többszintű volt. A Kárpát-medence középső része, mint a Kelet és Nyugat közötti kapcsolati zóna fontos szerepet játszott a technikai tudás átadásában és a kereskedelemben. Ez a hiánypótló kötet összegyűjti a szakirodalomban elszórtan megtalálható magyarországi fémleletek, ékszerek, eszközök, fegyverek adatait, és ezeket új adatokkal kiegészítve adja közre. A tárgyak fontosabb adatait részletes katalógus tartalmazza. Későbbi korszakokból is merít a korai fémművesség részletesebb bemutatásához, így átfogó képet ad az őskori bányászati technikákról, beleértve ezek egészségromboló és környezetátalakító hatását is. A kötet rövid összefoglalást nyújt a geológiai, bányászati környezetről, és áttekinti a fémművesség régészeti kutatásában leggyakrabban alkalmazott természettudományos vizsgálati módszereket is