Könyvajánló

Prehistoric Village Social Dynamics: The Early Copper Age in the Körös Region
Gyucha Attila
Budapest, Archaeolingua, 2015 Nyelv: angol Keménykötés Terjedelem: 352 oldal, színes és fekete-fehér képekkel ISBN 978-963-9911-68-0
Gyucha_borito.indd

A kötet a korai letelepedett közösségeket jellemző társadalmi folyamatokat vizsgálja, különös tekintettel a neolitikum és a rézkor közötti átmeneti időszakra, valamint a Körös-vidék kora rézkori faluközösségeire. A szerző a rézkori falvak újkőkori előzményekből történt kifejlődését tárgyalja, különféle elméleti és módszertani nézőpontokat, valamint a települések szerveződésére, a telepszerkezetre, a temetkezési szokásokra, a gazdálkodásra és a kapcsolatrendszerekre vonatkozó adatokat integrálva, diakronikus keretben és különféle földrajzi léptékekben. A kötetben vázolt modell hozzájárul az őskor folyamán Európában, illetve a világ egyéb részein végbement társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulások alaposabb megismeréséhez.

Aranykincs a velemi Szent Vidről
Ilon Gábor
A késő bronzkori elit hölgyének viselete az új vizsgálatok tükrében Budapest, Archaeolingua, 2015 Nyelv: magyar / angol Puhakötés Terjedelem: 248 oldal, színes és fekete-fehér képekkel ISBN 978-963-9911-69-7
Ilon_cover OK.indd

A késő bronzkorral kapcsolatos ismereteket tekintve kiemelkedő fontosságú aranykincset 1929 augusztusának utolsó napjaiban találták meg az Alpok keleti nyúlványán, a velemi Szent Viden. A ritka és különleges technikával készült ékszereket egy élére állított kő alá, a mai Szentkút-forrás közelében rejtették el. A diadém és a melldíszek egy, a késő bronzkorban, az urnamezős kultúra idején élt, rangos családhoz tartozó hölgy viseletéhez tartozhattak. A feltárást báró Miske Kálmán vezette. A lelőhelyre és ez előkerülés körülményeire vonatkozó részleteket a szerző izgalmas nyomozás során Miske Kálmán, Tompa Ferenc és Mozsolics Amália eddig közöletlen levelezéséből derítette ki. Emellett azonban a kötet részletesen bemutatja a 2004 és 2006 között történt restaurálás eredményeit is, amely alkalmával minden korábbinál alaposabb megfi gyelésekre, majd roncsolásmentes, pásztázó elektronmikroszkópos-elektron-sugaras mikroanalízissel (SEM-EMA) végzett vizsgálatokra került sor.
Ilon Gábor a fóliákon látható eszköznyomok alapján nemcsak az egyes tárgyakat készítő ötvös-kovács munkájára vonatkozóan vont le következtetéseket, de a szimbólumok lehetséges asztronómiai-mitológiai hátterével, értelmezésével is foglalkozik. Összegyűjtötte Európából a lelet párhuzamait, az urnamezős kultúra korából származó, hasonló jellegű kincseket is, s ezzel sikerült tágabb kontextusba helyeznie e különleges késő bronzkori leletegyüttest.

Persistent Economic Ways of Living
Szerkesztette: Alžběta Danielisová és Manuel Fernández-Götz
Production, Distribution, and Consumption in Late Prehistory and Early History Budapest, Archaeolingua, 2015 Nyelv: angol Keménykötés Terjedelem: 243 oldal, színes és fekete-fehér képekkel ISBN 978-963-9911-70-3
Book__002__H15O

A mű az anyagi kultúrában visszatükröződő hosszú távú gazdasági struktúrákat állítja középpontjába. A kötetben szereplő cikkek azokat a folyamatokat elemzik, amelyek hatással voltak az előállítási mechanizmusokra és a beágyazott gazdasági magatartásra. A tanulmányok különféle megközelítésmódok és módszerek alapján határozzák meg a társadalmi komplexitás szintjeit olyan alapvető gazdasági folyamatok szempontjainak és természetének meghatározásán keresztül, amelyek a legtöbb egykori európai társadalomra jellemzőek voltak (pl. élelmiszertermelés, elosztás, csere és szakosodás). A kötet különböző utakat mutat be, amelyeken keresztül megközelíthetjük ezeket a folyamatokat. Az olyan, hagyományosabb módszerekből, mint a műtárgyak tanulmányozása, az analógiák és néprajzi párhuzamok összehasonlító elemzése, képesek vagyunk következtetni és elméleti modelleket kifejleszteni, amelyeket azután számítógépes modellezési és társadalmi szimulációs módszerekkel tesztelnek és alkalmaznak.
A kötetben megjelenő cikkek a társadalmi-gazdasági fejlődés összetett áttekintését teszik lehetővé a késő őskortól a középkorig a térbeli és a társadalmi struktúrák régiók feletti szintjén. A tanulmányok minden bizonnyal hasznos kiindulópontot jelentenek majd a hasonló vizsgálatokhoz, amelyek a hosszú távú elemzést kombinálják a rövid távú fejlődéssel, az összehasonlítások perspektívájában túllépve térbeli és kronológiai korlátokon, és különféle kutatási tapasztalatokat egyesítenek.

The Origins of the Olympic Games
Patay-Horváth András
Budapest, Archaeolingua, 2015 Nyelv: angol Puhakötés Terjedelem: 156 oldal, színes és fekete-fehér képekkel ISBN 978-963-9911-72-7
borito.indd

Már az ókorban is vitatott volt, hogy ki, mikor és miért alapította az olympiai játékokat. Az elmúlt évszázadban is számos elmélet látott erre vonatkozóan napvilágot. Egyes kutatók például azt feltételezték, hogy a játékok valamiféle aratási ünnepségből, halotti játékokból vagy beavatási szertartásokból fejlődtek ki, de egyik elképzelés sem aratott osztatlan sikert.
Jelen kötet egy teljesen új magyarázatot fejt ki. A szerző amellett érvel, hogy az olympiai játékok vadászok által rendezett ünnepségekből és olyasfajta vadászathoz kapcsolódó szertartásokból alakultak ki, amelyeket különféle népek esetében világszerte egészen a közelmúltig meg lehetett figyelni.
Az elképzelés az olympiai szentély területén feltárt emlékek elemzésére, néprajzi párhuzamokra, nyelvészeti és állattani megfigyelésekre épül. A szerző természetesen nem állítja, hogy a vázolt elképzelés teljesen egyértelműen bizonyítható lenne, de mindenesetre magyarázatot nyújt az olympiai játékok legtöbb szembeötlő és eddig megmagyarázhatatlannak tűnő tulajdonságára. Mindez persze nem zárja ki, inkább elősegíti azt, hogy a felvetett kérdésekre a jövőben még meggyőzőbb válaszok szülessenek.

Hoards, Grave Goods, Jewellery
Vargha Mária
Objects in Hoards and in Burial Contexts during the Mongol Invasion of Central-Eastern Europe Oxford–Budapest, Archaeopress–Archaeolingua, 2015 Nyelv: angol Puhakötés, E-könyv Terjedelem: 95 oldal, színes és fekete-fehér képekkel ISBN 978-1-78491-202-4 (nyomtatott) ISBN 978-1-78491-203-1 (elektronikus)
Book__004__H15O

A monográfia egy jellegzetes, az 1241–42-es tatárjáráshoz kapcsolható kincshorizontot vizsgál: azokat az ismert kincsleleteket, amelyeket a Magyar Királyság lakói a mongol támadók elől rejtettek a földbe. E katasztrófa történelmi háttere jól ismert, sokat tárgyalt témája úgy a korabeli híradásoknak, mint a jelenkori tudományos kutatásnak. E kincsleletek a korszak régészeti anyagában egyedülálló módon kínálnak lehetőséget arra, hogy egy nagyobb földrajzi területen vizsgáljuk meg, milyen társadalmi folyamatok zajlottak egy történelmi katasztrófa, tatár támadás idejében. A szerző megvizsgálja, hogyan értelmezhetőek a kincsleletekben elrejtett tárgyak a korabeli anyagi kultúra egészének tükrében azáltal, hogy összeveti a különféle régészeti kontextusból – kincsleletből, sírokból, településekből – előkerülő tárgyakat és leletanyagot. Ennélfogva, az elővezetett problémák, valamint az ezekre adott következtetések egyéb középkori kincsleletek tanulmányozása során szintén fontosak lehetnek. A tatárjáráshoz köthető kincsleletek és egy egykorú település, Kána falu, valamint templom körüli temetőjének összehasonlítása során kiderül, hogy a veszélyhelyzetben elásott értékek mennyiben tükrözik a társadalom rétegződését, vagyoni helyzetét, vagy akár a korabeli divatot.

Romania Gothica II.
Szerkesztette: Vida Tivadar
The Frontier World: Romans, Barbarians and Military Culture. Proceedings of the International Conference at the Eötvös Loránd University, Budapest, 1-2 October 2010. Budapest, ELTE BTK Régészettudományi Intézet és Martin Opitz Kiadó, 2015 Nyelv: német, angol, francia Keménykötés Terjedelem: 760 oldal ISBN 978-963-984-601-9
Book__005__H15O

A barbár és késő római kapcsolatrendszerek átalakulásának vizsgálatára 2010-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetében egy romantikus alkalomból rendezett konferencia adott alkalmat. 2015-ben ugyanis 1600 éves évfordulója volt annak, hogy Athaulfot a nyugati gótok királyává választották. Korábban Athaulf a Kárpát-medencében Pannonia Prima területén állomásozott, de 409-ben Alaric a nyugati gótok királya Itáliába hívta, hogy csatlakozzon hozzá.
A megrendezett budapesti konferencia egy sorozatba illeszkedik, amelyek a római barbár viszonyrendszerben négy fő témakört érintettek: Ravennában a hatalom és politika (24-25 September 2010), Budapesten a frontier world és a military culture (1-2 October 2010), Toulouseban a késő antik és a barbár elit (29-30 October 2010), és Barcelonában a vidéki és a városi kultúra átalakulásának kérdései (12-13 November 2010) kerültek megvitatásra. A kétnapos budapesti konferencián német, angol, francia, spanyol, olasz, cseh-morva, szlovén, szerb, magyar régészek és történészek vettek részt. Az előadások elsősorban a római birodalom dunai határvidékén a Kr. u. 4. sz. végén és az 5. sz. első felében végbe ment változásokkal, a fegyveres réteg kérdéseivel foglalkoztak. A kötet bevezető tanulmánya Athaulf szerepének és működésének jelentőségét és a kor történeti viszonyait mutatja be (R. Bratoz). A római császári hadseregben a germánok számának növekedését meglepő módon a római katonai kifejezések közé került germán jövevényszavak jelzik (Ph. Rance). Az írásos források megörökítettek egy kora középkori gót szokást: per arma adoptio, amely az elithez tartozó személyek közötti bonyolult kapcsolatrendszerre világít rá (A. Kiss). A barbár harcosok és fejedelmek szokásai és reprezentációja mutatják, hogy a birodalom területein kívül sem tudták kivonni magukat a késő antik civilizáció hatása alól (J. Tejral, M. Kazanski, Chr. Eger). A római császárkori Barbaricumban számos, a birodalomból kikerült lelet utal a szoros diplomáciai, kereskedelmi vagy személyes kapcsolatokra (D. Quast, E. Tóth). Ugyanakkor a késő római és a bizánci hadseregben is meghonosodtak egyes barbár viseleti szokások, pl. maniakion (Zs. Mráv). A germán népeknek a római birodalom közelébe történő vándorlása következtében kialakult népi interakciók az etnikus és kulturális identitás folyamatos változásához vezettek, amely csak a nagy kulturális régiók leletanyagának összehasonlító elemzésével értelmezhető (V. Bierbrauer, J. L. Quiroga). Valójában a római birodalom területére betelepedett barbárok esetében tanulmányozható a legjobban az integráció folyamata, a barbár identitás szimbólumainak fokozatos háttérbeszorulása (J. Kleemann). Az akkulturáció és inkulturáció a birodalmi határzónában (ripa Danubii) a legkiélezetetteb, mert itt a barbárok túlsúlyával számolhatunk, amelynek nyomai megfigyelhetők a településeken és a temetkezésekben, az anyagi és szellemi kultúrában. Scarbantia és környéke jó példa a késő antik városi kultúra visszaszorulásának folyamatára 4. és a 6. sz. között (P. Tomka). A késő antik átalakulás jellege továbbá jól illusztrálható a kézműipari termelés, az edény- és üvegművesség termékei és szervezete megváltozásának bemutatásával (K. Ottományi, T. Milavec). A politikai, gazdasági és társadalmi változások az emberek életének gyökeres átalakulásához vezettek, amelynek következtében meghatározóan átalakult a római kultúrtáj, s a post roman landscape már az új korszak népességének életmódját tükrözte (R. Virágos). Mindebből jól látható, hogy a különböző etnikus és kulturális identitású népcsoportok közötti érintkezések és a dialógus fő formáinak, a kapcsolatok szerteágazó rendszerének elemzése az európai identitás kialakulása folyamatának kezdeteit segít megérteni.