Könyvajánló

In Search of the Eastern Celts
Alexander Falileyev
Studies in Geographical Names, their Distribution and Morphology Budapest, Archaeolingua, 2014 Nyelv: angol Puhakötés Terjedelem: 173 oldal ISBN 978-963-9911-56-7
falileyev_cover.indd

A könyv az ókori és koraközépkori írott forrásokból és epigráfiából ismert, nyelvészetileg kelta eredetű közép-európai földrajzi neveket vizsgálja. Ezek általában olyan, esetenként etnikummegnevezésekkel összekapcsolt helynévcsoportok, amelyeket az antik szerzők vagy a régészeti kutatások gyakran a keltákkal hoztak összefüggésbe. Mielőtt a ’Keletre’ rátérne, a kötet kitér néhány általános, a kelta helynevekkel és a közép-európai, nyelvészetileg kelta vagy feltehetően kelta eredetű földrajzi nevekkel kapcsolatos módszertani kérdésre is. A szerző kelta földrajzi neveket a mai országhatárok szerinti csoportosításban mutatja be, az adatokat pedig nyelvészeti és filológiai szempontból elemzi.

Avars, Bulgars and Magyars on the Middle and Lower Danube
Szerkesztette: Lyudmila Doncheva-Petkova, Balogh Csilla és Türk Attila
Proceedings of the Bulgarian-Hungarian Meeting, Sofia, May 27–28, 2009 A PPKE BTK Régészeti Tanszékének kiadványai, 1. kötet Budapest – Sofia – Piliscsaba, Archaeolingua – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2014 Nyelv: angol és német Keménykötés Terjedelem: 264 oldal, színes és fekete-fehér képekkel ISBN 978-963-9911-55-0
0619_PPKE_cover_lakkos.indd

A kora középkor régészeti kutatásában nagy múltra visszatekintő bolgár-magyar kapcsolatok legújabb eredménye az Avars, Bulgars and Magyars on the Middle and Lower Danube című régészeti tanulmánykötet, mely néhány tanulmánnyal kiegészítve a 2009. május 27–28-án Szófiában megrendezett bolgár-magyar nemzetközi régészeti konferencia előadásainak írott változatát tartalmazza. A 264 oldalas munka 9 bolgár és 8 magyar szerző összesen 16 dolgozatát tárja az olvasó elé, gazdagon illusztrálva, több mint 40 színes táblával.
A két ország régészeinek tartalmas együttműködése a két nép történelmi gyökereire visszavezethető barátságán alapszik. Mindkét nép ősei a kelet-európai sztyeppéről, azonos kulturális közegből érkeztek végső hazájukba, ahol a honfoglalásuk idején mindketten szláv lakosságot találtak, ugyanígy mindkettő fölvette a kereszténységet, újonnan kialakuló anyagi kultúrájukat pedig alapvetően meghatározta Bizánc kulturális kisugárzása.
A kötet az utóbbi évtizedek legfrissebb eredményeit foglalja össze a Balkán és a Kárpát-medence 7–11. századi történeti-régészeti kutatása és a két régió egymás közötti, illetve kelet-európai kapcsolatainak fényében. Több munka is tárgyalja a bolgár és a magyar honfoglalás kérdéseit, a Nagyszentmiklósi kincs és a Vrap-Velino horizont értelmezésével kapcsolatos problémákat, valamint a Martinovka-típusú övveretek tipológiáját. Egy figyelemreméltó dunai bolgár, kétféle temetkezési rítus nyomait tartalmazó temető bemutatása kapcsán összefoglalásra kerülnek Bulgária 6–9. századi etnikai kérdései.
A kötet erénye, hogy a kutatástörténeti és elméleti kérdések mellett a tanulmányok többsége nagy volumenű gyűjtéseken alapuló, szisztematikus tárgyfeldolgozást tár az olvasó elé angol nyelven, melyre korábban nem volt példa. A kiadvány leghosszabb írása különösen fontos ebben a tekintetben, hiszen átfogóan mutatja be a Kárpát-medence összes 10–11. századi sírkerámiáját.
A könyv hasznos és nélkülözhetetlen olvasmánya lesz minden történész és régész szakembernek, aki Kelet-Európa kora középkorával, bizantinológiával, balkanisztikával, középkori fegyvertörténettel és ötvösséggel vagy a kora középkori kereszténység régészeti vetületével foglalkozik. A kötet az avarok, kazárok, bolgárok és a magyar honfoglalás kora régészetével kapcsolatos aktuális kérdésekről nyújt modern összefoglalást.

Annual of Medieval Studies at CEU
Szerkesztette: Judith A. Rasson és Szende Katalin
Vol. 20, 2014 Budapest, CEU, 2014 Nyelv: angol Puhakötés Terjedelem: 309 oldal, fekete-fehér képekkel ISSN 1219-0616
ceu_annualis_20.indd

„Annuálisunk 20. kötete azokból az eredményekből válogat, melyek a 2012-2013-as tanévben a CEU Középkor Tanszékén születtek. A kötet első részét nemrég végzett MA hallgatóink cikkei képezik, melyeknek témája – kronológiai és földrajzi szempontból is – igen széles skálán mozog. A második részt vendégeink írásai alkotják, akik bizonyos időt töltöttek – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közös – középkori könyvtárunkban, a Széchényi Könyvtárban, illetve más budapesti intézményekben kutatva.”

Részlet a szerkesztők előszavából

Religious Representations on Stove Tiles from the Medieval Kingdom of Hungary
Ana-Maria Gruia
Kolozsvár, MEGA, 2013 Nyelv: angol ISBN 978-606-543-413-4
Book__004__H14NY

A késő középkori és reneszánsz kályhacsempék ábrázolásainak változása olyan nemzetközi kutatási téma, amely igen nagy történeti jelentőséggel bír. A vallásos motívumokkal díszített kályhacsempék széles körben terjedtek el Közép- és Észak-Európában, és ezek vizsgálata egyre fontosabb szerepet tölt be a középkori és kora újkori készítéstechnika, művészet, iparművészet, identitás, vallás és társadalom kutatásában a régészek és mindazok számára, akik a korszak anyagi kultúráját tanulmányozzák. A kerámiacsempék ugyanis interdiszciplináris és több rétegű elemzést tesznek lehetővé. A csempék legvitatottabb kérdései a tervezést, az ikonográfiát és a képek korabeli jelentését érintik. A középkori Magyar Királyság ilyen jellegű kályhacsempéiről szóló kötet jelentős mértékben gyarapítja tudásunkat az ábrázolások és ikonográfiájuk tekintetében, ugyanakkor kijelöli a további kutatások irányát is. A Magyarországról, Romániából és más területekről származó csempék nagyszabású, széles földrajzi kereteket magába foglaló összehasonlító elemzése komoly alapkutatásnak tekinthető, mely megalapozza a későbbi vizsgálatokat mind regionális mind helyi szinten.
A rendkívül jól felépített kötet a több mint 160 lelőhelyről származó, közel 400 kályhacsempe katalógusával egészül ki. A szerző disszertációján alapuló, gazdagon illusztrált és olvasóbarát kötet jelentős értéket képvisel, hiszen a kutatásokat angol nyelven a nemzetközi közönség számára is hozzáférhetővé teszi.

Professor David Gaimster
Igazgató
The Hunterian, University of Glasgow

The Prehistoric Settlement at Balatonőszöd–Temetői-dűlő
Szerkesztette: Horváth Tünde
The Middle Copper Age, Late Copper Age and Early Bronze Age Occupation Varia Archaeologica Hungarica 29 Budapest, MTA BTK Régészeti Intézet – Archaeolingua, 2014 Nyelv: angol Keménykötés Terjedelem: 733 oldal, színes és fekete fehér képekkel ISBN 978-963-9911-54-3
VAH29_ borito.indd

A Balatonőszöd mellett feltárt magyar lelőhely az őskor korszakában a világ egyik legnagyobb területen kutatott lelőhelyével, Çatal Höyükkel egyenértékű a feltárási terület nagyságát tekintve.
A késő rézkor korszakának kutatásában meghatározó, korábban egymás utáni fázisokként meghatározott Boleráz és Baden, és a hol önálló kultúraként, hol a Baden utáni, annak módosult utó-fázisaként kezelt Kostolác kutatásához, egymáshoz való időbeli, térbeli és kulturális viszonyának meghatározásához azok a lelőhelyek járulhatnak hozzá, ahol mindhárom, vagy legalább ebből két régészeti műveltség előkerült. Ilyet már terepbejárásból, feltárásból sem ismerünk sokat, az ásatás utáni feldolgozásig viszont mindössze kettő jutott el: a morva Hlinsko és a horvát Gomolava – mindkettő tell-jellegű magaslati település. Mint ilyen, területüket a természet eleve korlátozta, a helykihasználás és a hosszan tartó megtelepedés miatt rajtuk egymásra rakódó rétegképződés indult meg. Ezek a települési viszonyok nem kedvezőek a legkörültekintőbb ásatási technológia alkalmazása mellett sem: az egymást követő rétegek miatt az egymást vágó objektumok sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem különíthetők el egy rétegen vagy két egymást követő rétegen belül. Ezzel szemben egy nyílt, falusias jellegű településen ilyen problémákkal nem szembesülünk, ezért kutatásuk hatásfoka nagyobb reményekkel és pontossággal, kevesebb hibalehetőséggel jár.
Balatonőszöd–Temetői-dűlő az egyetlen, modern szempontok alapján megásott és dokumentált, majd modern régészeti és egyéb diszciplinák bevonásával kiértékelt, szisztematikus tematika szerint, magyar és idegen nyelvű előadások és publikációk formájában közreadott késő rézkori nyílt, falusias lelőhely, ahol a Boleráz, Baden és a Kostolác egymáshoz való viszonyát tanulmányozni tudtuk. Az egyetlen ilyen szekvenciát és feldolgozottsági fokot képviseli a három régészeti anyagi csoport Európa 14 mai államának területén, ahol az említett kultúrák előfordulnak.

Mezőkövesd-Mocsolyás
Kalicz Nándor – Koós Judit
A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a Kr.e. 6. évezred második feléből Függelék: T. Biró Katalin, Vörös István, K. Zoffmann Zsuzsanna és Sümegi Pál közreműködésével Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Régészeti Emlékei 9. Sorozatszerkesztő: Pusztai Tamás Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 2014 Nyelv: magyar, angol rezümével Keménykötés Terjedelem: 320 oldal DVD-melléklettel, színes fotókkal ISBN 978-963-9271-99-9
Book__006__H14NY

A Mezőkövesd-Mocsolyás lelőhelyen 1993–1994-ben végzett ásatás kimagasló eredményeket hozott a neolitikus kutatás számára. A feltárt jelenségek és leletek a neolitikum kezdeti időszakát egységesen képviselik az Északkelet-Alföld jelentős részén. A korábbi csekély méretű ásatások után a mocsolyási nagyszabású feltárások alapján megismerhettük a települési szerkezetet, építményeket, a rendkívül gazdag leletanyagot és az öt felszínre került, leégett ház maradványait. A 25 temetkezés ismeretében betekinthettünk a halottakkal kapcsolatos temetkezési rítusba is. A lelőhely a kisebb méretű telepek körébe tartozik, de ezt megelőzően ekkora felületű neolitikus lelőhelyet nem ismertünk. A házak ismeretében lakosainak száma alig múlhatta felül a 40-50 főt. A település pontos használati ideje és teljes kiterjedése ismeretlen.
A kötetben Kalicz Nándor, az MTA Régészettudományi Intézetének nyugalmazott tanácsadója és Koós Judit, a Herman Ottó Múzeum régésze teszik közzé közel húsz éves kutatásaik eredményét a Nemzeti Kulturális Alap és a múzeum támogatásával. Feldolgozásuk kiegészül a lelőhely kőanyagának értékelésével, amelyet T. Biró Katalin végzett el. A neolitikus állattartásról Vörös István írt egy fejezetet, míg K. Zoffmann Zsuzsanna az embertani anyag elemzésével foglalkozott. A lelőhely környezettörténeti vizsgálata Sümegi Pál munkája.