Könyvajánló

Bardus, grossus, florenus
Tóth Csaba
Pénzverés az Anjouk Magyarországán Budapest: Martin Opitz, 2020. 302 pp., ISBN 978 963 9987 66 1
Book__005__H20O

Az Anjou-kor a pénzverés tekintetében új fejezetet nyitott a középkori Magyar Királyság életében. A könyv három, Anjou-házból származó magyar uralkodó, Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos és Mária pénzverését mutatja be, továbbá igazi különlegességként Buda város autonóm pénzkibocsátását. A kötet három fő fejezetet tartalmaz. Az első rész összefoglalja a pénzverés történetét, értve ezalatt a pénzügyigazgatást, a pénzverési adminisztráció működését, kitérve a pénzértékviszonyokra, valamint az egyes veretek pénzlábára. Ezt követi négy tanulmány, amely olyan témaköröket tárgyal (puénzelnevezések rendszere, heraldikai reprezentáció, Károly felesége, Piast Erzsébet alakja a pénzeken, és a Szent László-ábrázolások ikonográfiája), amelyek kiválóan reprezentálják az Anjou-kori pénzverés változatos világát. A harmadik rész az Anjou-uralkodók, valamint Buda város jelenleg ismert pénztípusainak lehető legteljesebb katalógusa. A kötet illusztráltságának foka kiemelkedően magas, a 304 oldalon közel 1900 db színes fénykép található.

Amidőn az Úr 1343. esztendejében Erzsébet királyné, I. Károly magyar király özvegye, egy évvel férje halála után Visegrádról zarándokútra indult Itáliába, királyi méltóságához illően nem mehetett üres kézzel. A költségekre 27 000 márkát vitt magával tiszta ezüstben és 17 000 márkát a legtisztább aranyban. Fia, Lajos magyar király még 4000 márka aranyat küldött utána. Aranyforintokból csaknem fél társzekérnyi volt vele, a kis denárokból pedig az ország elhagyásáig bőséggel rendelkezett.

A krónikás a nemrég megözvegyült királyné és fia hihetetlen gazdagságáról tett tanúbizonyságot. Ennek megalapozása az Anjou és Árpád-házi felmenőkkel rendelkező I. Károly magyar király nevéhez fűződött, akinek uralkodása alatt kezdődött meg az aranyforint és az ezüstgaras kibocsátása. Pénzügyi reformjaival, amelynek részét képezte az egységes kamarahálózat kialakítása, az állandó értékű ezüstdenár megteremtése, az adórendszer hatékonyságának növelése, a nemesfémbányászat korábban soha nem látott mértékű fejlesztése, az arany kivitelének tilalma, olyan szintű gazdasági stabilitást teremtett országában, amelyre fia nyugodtan támaszkodhatott.

Nagy Lajos király, méltó utódaként Károlynak, tovább folytatta a sikeres gazdaságpolitikát, így a kettejük neve által fémjelzett Anjou-kori Magyar Királyság időszaka méltán maradt meg az utókor emlékezetében a középkori Magyarország talán legdicsőbb korszakaként.

A Karoling-kor Pannóniában
Szőke Béla Miklós
Budapest: Martin Opitz, 2020. 526 pp., ISBN 978 963 9987 62 3
Book__004__H20O

A kötet részletesen tárgyalja a Kárpát-medence eddig nem, vagy alig ismert korszakának, a Karoling Birodalom keleti terjeszkedésének – az Avar Kaganátus megszűnése és a Magyar Fejedelemség megszületése közötti mintegy száz évnek – a történetét. A Karoling Birodalom új keleti tartománya, Pannonia magában foglalta a Dunántúl nagy részét, ahol a 9. század közepétől kisebb grófságok létesültek. Közülük legjobban az alsó-pannóniai grófság ismert, amelynek központját, Mosaburgot (Mocsárvárat) a 840-es évek elejétől Priwina és fia Chezil (Kocel) Zalavár-Várszigeten építette ki. A salzburgi püspökség térítési körzetébe tartozó Alsó-Pannóniában 840 és 870 között mintegy 30 templom épült fel, amelyek közül öt ma már régészetileg is azonosított. A 860-870-es évek fordulóján rövid ideig Mosaburgban tevékenykedett Konstantin (Kyrill) és testvére, a Pannónia érsekévé emelt Metód, majd a 880-as évek végén itt állt Arnolf keleti frank király egyik udvarháza. Mosaburgot 896-ban a király Braslav hercegre bízta, aki azt erős sánccal vette körül.

A több mint 70 éve folyó régészeti kutatásnak köszönhetően mára megbízható képet alkothatunk a mosaburgi grófság településtörténetéről, építészeti, művészeti emlékeiről, társadalmi hierarchiájáról, etnikai összetételéről, kulturális kapcsolatrendszeréről is.

Honszu szent páviánjai
Schreiber Gábor
Egy thébai kultusz története Budapest: Archaeolingua, 2020. 176 pp., ISBN 978 615 5766 36 7
Book__003__H20O

2015/2016-ban az ELTE egyiptomi expedíciójának South Khokha Projectje a thébai 400-as számú sziklasírban egy Ptolemaios-kori család csoporttemetkezését tárta fel, amelynek több tagja is egy jószerivel ismeretlen kultusz szolgálatában állt a karnaki Honszu-templomban a Kr. e. 3. század során. A kultusz a templom főistenének önálló, állatalakú avatárja, a Pávián vagy Élő Pávián köré épült, akinek saját, a templomkörzet területén elhelyezkedő auxiliáris szentélye volt. A kultusz központi elemét képezte, hogy a szentélyben a páviánformájú isteni avatár élő inkarnációiként tisztelték a körletben tartott szent majmokat. Az Élő Pávián kultusza önálló intézményként és gazdasági egységként működött a templomkörzeten belül: saját kincstára, adminisztrációja és papi testülete volt. A kötet ezen kultusz történetéről, teológiai hátteréről és a kultusz szolgálatában dolgozó személyzetről nyújt áttekintést.

A kötet megrendelhető
az Archaeolingua webshopban ►

Inter tempora
Florin Mărginean – Ioan Stanciu – Keve László (eds.)
The chronology of the Early Medieval period. Issues, approaches, results = Cronologia perioadei medievale timpurii. Probleme, abordări, rezultate Cluj-Napoca: Editura Mega, 2019 272 pp., ISBN 978-606-020-193-9
Book__002__H20O

Az Orbis mediaevalis című sorozat 2017-ben indult útjára, keretein belül eddig két kötet látott napvilágot. Ezek a román kora középkorral foglalkozó kutatók országos konferenciáinak eredményeit mutatják be. A most ajánlott második kötet a 2018. szeptember 26–29 között Aradon megrendezett ülésen elhangzott előadások írásos változata.

Az elmúlt évtizedek viszontagságai után szembetűnő, mennyire aktuális téma a romániai kora középkor kutatása. A 20. század második felétől a nagyberuházásoknak köszönhetően Romániában is megszaporodott a feltárt települések és temetők – így az előkerült leletanyag száma is. Ennek köszönhetően a korszakot kutató történészek és régészek egyre gyakrabban nyilvánulnak meg és érzékelhetően egyre nagyobb teret kapnak.

A konferenciakötetben tíz angol nyelvű tanulmány olvasható, melyek a 7–13. század település-és temetőfeltárásaiba, a korszak kronológiájába, kerámiaelemzésébe nyújtanak betekintést. A korszak neves romániai kutatói mellett több hazai szakember tanulmánya is helyet kapott a könyvben: Türk Attila, Nagy Szabolcs, Takács Miklós neve is feltűnik a tartalomjegyzék böngészése közben.

Remélhetőleg a szervezők örvendetes kezdeményezésének folytatása nem várat sokat magára. A hazai régészet szempontjából mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni a további kutatásokat.

Isotope Analysis on the Great Hungarian Plain
Julia Giblin
An Exploration of Mobility and Subsistence Strategies from the Neolithic to the Copper Age Archaeolingua Main Series (Series Maior) 40. Budapest: Archaeolingua, 2020. 206 pp., ISBN 978 615 5766 39 8
Book__001__H20O

A minket körülvevő terek társas életünk szerves részét képezik. Mindennapi tevékenységeink meghatározott élet- és munkaterületekhez köthetők és ezek a kapcsolatok mintákat rajzolnak ki, ami az emberek viselkedését tükrözi meghatározott térben. Főzés, tárolás, kézművesség, hulladékelhelyezés és más mindennapi feladatok kulturálisan elfogadott terekben zajlanak. Ezek a mindennapi tevékenységek kémiai és geofizikai nyomokat hagynak maguk után, kulturális talajrégiókat (angolul „soilscape”). Ebben a kötetben a szerző az alföldi Kőrös-vidék kis későneolit és kora rézkori településeinek talajrégiói segítségével fedi fel az újkőkor és rézkor fordulóján bekövetkezett főbb társadalmi és gazdasági átalakulások során a térfelosztás és közösségszervezés közötti kapcsolatot. Amikor a leletek vagy építészeti elemek eloszlása helyett a talaj kerül középpontba, folytatólagos minták mutathatók ki kis települések térszerkezetében. Ez élesen szembenáll a nagy, egy központba tömörülő késő neolit telepek térszerkezetével, ami ettől jelentősen különbözik. A lakóegységek csoportjaira (angolul „household cluster”) és tevékenységi zónákra épülő modell egy olyan keretrendszert biztosít, amivel megérthetők a térszerkezetben bekövetkező változások és a társadalmi szervezethez való kapcsolatuk. A modell más tájegységek és más történeti korok kulturális átalakulásainak vizsgálatához is alkalmazható.

A kötet megrendelhető
az Archaeolingua webshopban ►

Visy 75 – Artificem commendat opus
Farkas István Gergő – Neményi Réka – Szabó Máté (szerk.)
Studia in honorem Zsolt Visy Pécs, PTE BTK CLIR Kutatóközpont, 2019 573 pp., ISBN 978-963-429-481-8
Book__006__H20O

A 2019-ben létrehozott CLIR Nemzetközi Akadémiai Kutatóközpont elsődleges feladata a Duna menti római limes UNESCO várományos világörökségi helyszíneinek kutatása, a kutatások koordinálása. Kiemelt célja a legfrissebb eredmények közlése, így nem meglepő, hogy a kutatóközpont első kiadványa a Prof. Dr. Visy Zsolt DSc születésnapjára megjelent tanulmánykötet.

A kötethez David J. Breeze, Tóth Endre és Wollák Katalin írtak köszöntést, bemutatva a professzor munkásságának jelentősebb állomásait, valamint szerepét a pécsi régészképzés megteremtésében, a magyar régészet fejlődésében. Az alcímben szereplő horatiusi idézetnek megfelelően az ünnepelt életműve színes és sokrétű: közel 400, nagyrészt a római korral foglalkozó publikációja jelent meg, egyebek mellett a katonaság, limes-kutatás, légi fényképezés, epigráfia, műemlékvédelem és világörökség témakörében.

Az ünnepi kötet – hasonlóan Visy Zsolt kutatói munkásságához – igen változatos. 35 angol, német és olasz nyelvű, régészeti és történeti témájú tanulmányt olvashatunk nemzetközi és magyar kutatók tolmácsolásában. A témák között nem csupán Pannonia, hanem Dacia és Noricum, sőt még Verona római kori megtelepedését tárgyaló tanulmányok is helyet kaptak, de a vaskortól a római uralom időszakán át a Keszthely-kultúra, valamint a Karoling kor régészetébe is betekintést nyerhet az olvasó.

A kötet cserekiadványként kérhető a clir@pte.hu címen.

A CLIR Kutatóközpont munkái megtekinthetők holnapon és facebook oldalon.

A kötet MTMT adatlapja ►

Tartalomjegyzék ►