Könyvajánló

Kollaps – Neuordnung – Kontinuität
Tivadar Vida – Dieter Quast – Zsófia Rácz – István Koncz (Eds.)
Gepiden nach dem Untergang des Hunnenreiches. Tagungsakten der Internationalen Konferenz an der Eötvös Loránd Universität, Budapest, 14. – 15. Dezember 2015 Collapse – Reorganization – Continuity. Gepids after the fall of the Hun Empire. Proceedings of the International Conference at Eötvös Loránd University, Budapest, 14th–15th December 2015 Budapest: Archaeolingua, 2019 812 pp. with illustrations ISBN 978 615 5766 28 2
Book__001__H20TA

Ez az első konferencia kötet, ami a Gepida Királyság történét, régészetét, onomasztikáját, éremverését, mesterségeit és településeit helyezi középpontba a tiszai táj, Sirmium és Erdély vonatkozásában. A gepida korszak öröksége a legújabb leleteken keresztül kerül bemutatásra. A könyv bemutatja, miként világítja meg a gepidák kulturális kapcsolatainak számos vonatkozása, kapcsolatukat más európai és bizánci kultúrákkal, viszonyukat a langobardokkal, valamint hitüket és vallásukat.

A kötet megrendelhető
az Archaeolingua webshopban ►

Early Iron Age Landscapes of the Danube region
MATIJA ČREŠNAR AND MARKO MELE (EDS.)
Graz – Budapest Archaeolingua, 2019 240 oldal ISBN 978-615-5766-33-6 Angol nyelven
Book__002__H20TA

Az európai örökség bekapcsolása a transznacionális hálózatokba kiemelt figyelmet kapott az elmúlt évtizedekben, és az örökségvédelem, promóció és turisztikai kihasználás fontos eszköze lett. Ez a kötet az Iron-Age-Danube program (teljes nevén “Monumental Landscapes of the Early Iron Age in the Danube Basin”, A Duna-medence monumentális kora vaskori tájai kutatási projekt) eredményeit foglalja össze. A program 2017-ben indult húsz partner részvételével, akik a Duna-régió országait képviselték. A projekt célja a kora vaskori Duna-régió gazdag régészeti örökségének feltérképezése volt modern régészeti módszerekkel, ideértve a Hallstatt-kor régészeti tájait, hegytetőre épült településeit és halomsíros temetőit. A program legfőbb újítása az a módszertani szemlélet, amely egyedi lelőhelyek helyett komplex régészeti tájakat vizsgál. A kötet tanulmányai a kora vaskori tájhasználat, településhálózat és halomsíros temetők kérdését mikrorégiók szintjén elemzi, elősegítve egyfelől a régmúlt tájak, másfelől a legújabb módszerek alkalmazási lehetőségeinek jobb megértését.

Havasok keblében rejtező szép Csík – A Csíki-medence középkori településtörténete
BOTÁR ISTVÁN
Budapest, Martin Opitz, 2019 655 oldal ISBN 978-963-9987-64-7
Laszlovszky_Botar_H20TA

Kötetünk a Csíki-medence középkori településtörténetének, régészeti emlékeinek áttekintésére vállalkozik. Pár évtizeddel ezelőtt Székelyföld e keleti szegletének 11–16. századi történetéről inkább csak sejtéseink, semmint valós ismereteink voltak. Arról, hogy mikor és hogyan építették a templomokat, mikor és hol alakultak az első falvak, mikor és kik adták a települések neveit, nem szólnak az írott adatok. Ezt az űrt, legalább részben, a régészeti leletek tölthették volna ki, de a magyar vonatkozású középkor régészeti kutatása Székelyföldön, érthető módon, hosszú ideig elhanyagolt téma volt. Az elmúlt két évtizedben meginduló régészeti kutatásoknak köszönhető, hogy ma már kézzelfogható adatok alapján rekonstruálhatjuk az Olt forrásvidéknek 10-16. századi településtörténetét. Jelen kötet első ízben gyűjti össze a Csíki-medence középkori történetére vonatkozó, az utóbbi két évtizedben felkutatott régészeti és írott adatokat, amelyek hitelesen vallanak az egykor itt élt emberek életéről. Betekintést nyerhetünk a régészet munkamódszereibe, a hétköznapokat meghatározó anyagi kultúra változásaiba, a csíki templomok izgalmas építéstörténetébe, az eltűnt csíki várak és udvarházak, illetve a helynevek titkaiba és a Csíki-medence természeti környezetének alakulásába.

Bővebben ►

Archaeological Sites and Monuments in the Care of the State
CHRIS CORLETT (ED.)
EAC Occasional Paper No. 15. Sharing Our Experiences. Proceedings of the International Conference Dublin, Republic of Ireland, 28 February – 2 March, 2019 Budapest, Archaeolingua, 2019 220 oldal ISBN 978-615-5766-34-3 Angol nyelven
EAC 15 cover.indd

Az EAC (Europae Archaeologiae Consilium) 20., Dublinban rendezett szimpóziumának középpontjában az a kérdéskör állt, hogy az állam milyen formában vesz részt a régészeti örökség megőrzésének menedzselésében Európa országaiban, Bulgáriától Skócián át Törökországig és Hollandiáig. Az örökségvédelemben való részvétel mértéke általában az adott állam történetének függvénye, bár minden esetben hasonló konzerválási, védelmi, értelmezési, fenntarthatósági és hozzáférési kérdésekkel kell szembenéznie a hatóságoknak. A kétnapos dublini konferencián 21 előadás hangzott el; a kötetben ezeknek az előadásoknak a rövid írott változata olvasható. A legfontosabb témák az állam gondozásában álló lelőhelyek állagmegóvásához, interpretációjához és fenntarthatósági problémáihoz kapcsolódtak. A szimpózium egyik tanulsága volt, hogy az ilyen, egyelőre ritka tapasztalatcserék kulcsfontosságúak az örökségvédelmi szakma számára.

A kötet megrendelhető
az Archaeolingua webshopban ►

The Earliest Wheel Finds, Their Archeology and Indo-European Terminology in Time and Space, and Early Migrations around the Caucasus
Hans J. J. G. Holm
Budapest: Archaeolingua, 2019 Series Minor 43 158 pp. illusztrációkkal ISBN 978 615 5766 30 5
Book__003__H19T

Az elmúlt kétszáz évben sok teória látott napvilágot a feltételezett proto-indoeurópai népességgel és nyelvükkel kapcsolatban. Bár a kerék megjelenése ezeknek a vitáknak mindig is fontos eleme volt, a kerék használatával kapcsolatos indoeurópai terminológia és a kapcsolódó régészeti leletek kronológiája, illetve ezek földrajzi elterjedése a mai napig kérdéses. Ez a rövid tanulmány ennek a hiánynak az áthidalására tesz javaslatot.

A könyv táblázatos formában veszi sorra a legrégebbi, kerékre utaló régészeti nyomokat és ezek terminológiáját új lexikostatisztikai és glottokronológiai megközelítésből.

A kötet megrendelhető az Archaeolingua webshopban ►

Bronzkori kincsek Magyarországon. Földbe rejtett fegyverek, eszközök, ékszerek nyomában
V. Szabó Gábor
Budapest, Archaeolingua, 2019 Hereditas Archaeologicae Hungariae 3 220 oldal ISBN 978 615 5766 25 1
Book__002__H19O

A Kárpát­-medence területén a rómaiak megjelenése előtt a Krisztus előtti 14. és 10. század között élt késő bronzkori emberek hagyták hátra a legtöbb és legváltozatosabb emlékanyagot. Ők voltak azok is, akik halomsírjaikkal és monumentális földváraikkal addig soha nem látott mértékben formálták át a táj arculatát, feltöretlen földeket hódítottak meg és új települések tucatjait alapították az erdővel borított hegységek mélyén. Leglátványosabb tárgyi emlékeik azok a különleges bronz­ és aranytárgyakat tartalmazó kincsek, melyek földbe kerülésének és elrejtésének titokzatos okairól több mint egy évszázada folyik a tudományos vita. Mára bizonyossá vált, hogy az értékes fegyvereket, ékszereket és munkaeszközöket tartalmazó együtteseket meghatározott szabályok szerint válogatták össze. A kincsek sokféle emléket őriznek: vannak köztük olyan tárgyak, amelyek távoli földekre tett utazásokról, látványos szertartásokról, pazar lakomákról tudósítanak, mások a mindennapok munkáit vagy éppen véres harcokat idéznek. Elrejtésük szokása kizárólag a Krisztus előtti második évezred bronzkori Európájában előforduló jelenség, hasonlóra nem ismerünk példát a történelem folyamán sem kontinensünkön, sem azon kívül. A kötet szerzője egy egyetemi kutatási program keretében fémkereső műszeres csapatával másfél évtizede járja Magyarország bronzkori lelőhelyeit azzal a céllal, hogy minél többet felderítsen és megmentsen a még föld alatt rejtőző bronzkori kincsekből. Ebben a könyv­ben az így felfedezett leletek segítségével mesél a korról, a tárgyak elrejtőiről és a kincsek földbe kerülésének lehetséges történetéről.

A kötet megrendelhető
az Archaeolingua webshopban ►