Könyvajánló

A pribérdi Jankovich család története
Jankovich-Bésán Dénes
Budapest: Archaeolingua, 2024. Táblakötés, 792 oldal, színes és fekete-fehér illusztrációkkal. ISBN 978-615-5766-74-9
Jankovich Borito nyomdai 46mm gerinc UJ.indd

Ez a gazdagon adatolt, hosszú évek kutatómunkájával készült kötet a pribérdi Jankovich (1584), a pribérdi és vuchini Jankovich (1820) majd gróf (1885), valamint a pribérdi, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán (1888), utóbb (1916) szintén grófi család történetét tartalmazza 1945-ig.

A szerző a család tagjainak életrajzán túl, a horvátországi és magyarországi birtokokra vonatkozó összes jelenleg elérhető adatot is feldolgozta. Kutatásait nagyban megnehezítette, hogy a család törzskönyvtárán (Szőlősgyörök) kívül csak szórványos adatok állnak rendelkezésre. Az említett Jankovich-törzskönyvtári anyagból is megsemmisültek iratok, de Öreglak és Gic teljes anyaga elenyészett. A Bésán család levéltári anyagának szórványos részletei maradtak fenn Szekcsőn, míg a Tahy család levéltára elpusztult a Pest megyei Gombán.

A birtoktörténetben alfabetikus rendben szerepelnek mindazon települések, melyekben valaha is birtokkal rendelkezett a család, vagy akár csak egy tagja. A könyvben külön fejezetben rövid összefoglalás található a házastársak családjairól, továbbá az öröklés (Tahy, Bésán) révén, vagy egyéb módon a Jankovichokkal kapcsolatba került családokról. A kötetet egy, a hírlapokban megjelent írásokból összeállított gyűjtés zárja, külön mellékletként pedig tartalmazza a teljes rajzolt családfát.

Ez a hiánypótló, rengeteg új adatot közlő és szintetizáló mű nemcsak egyszerű családtörténet, hanem további történeti kutatásoknak is fontos forrásmunka.

Annual of Medieval Studies at CEU vol. 30 2024
Dora Ivaniševiç (ed.):
Budapest: Department of Medieval Studies, Central European University, 2025. ISSN 1219-0616
Book_005_H25TA

Az Annual of Medieval Studies at CEU most megjelent harmincadik kötete a Közép-Európai Egyetem (CEU) gondozásában megjelenő kiadványok között a legrégebb óta publikált évkönyv, amely több mint harminc éves múltra tekint vissza. Ez a jubileumi kötet egyben a kiadványt létrehozó Középkortudományi Tanszék megszűnését is jelzi és köszönti az új szervezeti egység, a Történettudományi Tanszék megszületését az évkönyv új kiadójaként is. Az eredeti elképzelés szerint az évkönyv elsősorban a tanszéken végzett diákok és doktoranduszok válogatott tudományos munkáit mutatja be, ezzel is segítve szakmai bemutatkozásukat; ezen keresztül pedig a különféle tudományterületek, módszerek és témák széles köre jelenik meg, jellemezve a CEU-n folyó középkortudományi kutatást. Az évkönyv emellett tartalmaz elsődleges kutatási eredményeket, könyvszemléket és kutatási projekteket bemutató beszámolókat, amelyek a tanszék oktatóihoz vagy más intézmények jeles kutatóihoz kapcsolódnak. Így a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számíthat, az érintett tudományos közösség megjelenését és megismerését is segítve. Jelen kötet a bölcsészettudományok számos tudományterületét lefedi; a tanulmányok a történelem, filozófia, irodalom és művészettörténet területéhez kapcsolódnak. Emellett a publikált írások a folyamatosan növekvő témák és megközelítési módok példái is, mint például — a teljesség igénye nélkül — a discourse analysis, a retorikai elemzés, a narratológia, az étkezéskutatás, a gender studies, a jogi tanulmányok, a városkutatás, vagy az érzelmek episztemológiája. A kötet második része a “Műhelyből” címet viseli. Ebben három tematikusan összefüggő tanulmány található, amelyek különböző módokon a Belső-Ázsia, Mongólia és Európa közötti kapcsolatrendszereket vizsgálják. Ezekben olyan tudományos problémák jelennek meg, amelyek a régészet, a művészettörténet, a történelem, és a nyelvek tudományterületeihez kapcsolódnak.
Ahogy erről Patrick Geary ír ajánlójában, az Annual of Medieval Studies at CEU több, mint a hasonló évkönyvek, mivel kettős célt valósít meg. Egyszerre jelentet meg fontos tudományos közléseket, egyben informálja a tágabb tudományos közösséget arról a széleskörű szakmai munkáról, amely a CEU Középkortudományi (2024 szeptemberétől Történettudományi) Tanszékén folyik.

Bronzkori élettörténetek Magyarországon(Kr. e. 3–-2. évezred)
Kiss Viktória
Hereditas Archaeologica Hungariae Budapest, Archaeolingua, 2025 Puhakötés 208 oldal, színes illusztrációkkal ISBN 978-615-5766-80-0
HAH5 borito  Nyomdai  13 mm gerinc.indd

A régészeti kutatás az eddigi, másfélszáz évében elsősorban a fennmaradt leletek, például ékszerek, fegyverek, és más használati tárgyak vizsgálatából vonhatott le következtetéseket az őskorban élt emberek életéről, hiszen erről az időszakról nem állnak rendelkezésre írott források. Ezért különleges lehetőség, hogy a modern régészet a természettudományok számos ágának 21. századi módszerei segítségével kibővítheti a múltbéli eseményekre és emberekre vonatkozó ismereteket. A különböző diszciplínák szoros együttműködése nyomán új tudományágak jöttek létre. Ilyen a biorégészet, amely sok szempontból a bűnügyi helyszínelők munkájához hasonlít, és legfontosabb forrását ugyanúgy az emberi maradványok jelentik. E kutatások a viselkedéstudományi, környezeti és társadalmi szempontokkal kiegészítve bioszociális régészeti elemzésre is lehetőséget adnak. Mindennek köszönhetően nem pusztán a csontváz, hanem az egykori ember válhat vizsgálataink alanyává.

A kötet ezt a megközelítést alkalmazva – a megszokott „madártávlat” helyett mintegy mikroszkóp alá helyezve a történelmet – igyekszik közelebb hozni a mai Olvasóhoz a Kárpát-medencében közel kétezer évig tartó bronzkor első felének időszakát. A Kr. e. 2500–1500 közötti ezer év egyéni mikrotörténeteiből megismerhetjük, kik voltak, és milyen körülmények között éltek a trójai háború korát megelőzően, négy ezer évvel ezelőtt hazánkban letelepedett közösségek, akik a nagy piramisok fáraóinak és a minoszi Kréta palotáiban lakó uralkodóknak voltak a kortársai.

A klasszikus maja királyságok felemelkedése és bukása
Bíró Péter
Archaeolingua, 2025. 408 oldal színes és fekete-fehér illusztrációkkal, keménytábla. ISBN 978-615-5766-78-7
Maya kiralysagok Borito Nyomdai EZ A JO.indd

Az amerikai prekolumbián kultúrák között alig akad olyan, ahol az írás nem csak pár adatot rögzít, hanem eseményeket is elmesél. A Mexikó déli vidékein és az azzal szomszédos országokban fennállott maja civilizáció egyedülálló sajátossága volt a napra pontos időszámítás és a maja írás, melynek megfejtése másfél évszázada kezdődött és ma sem zárult le. Ebbe az intellektuális kalandba kapcsolódott be Bíró Péter, máig szinte egyetlen magyar kutatóként.

Ez a könyv – eltérve a majákról szóló könyvekre általánosan jellemző régészeti fókusztól – ezer-ezerötszáz éves szövegek, feliratok értelmezésén keresztül mutatja be az ősi maják kultúráját, hiedelemvilágát, vallását, sőt gondolkodását. Ehhez szükséges a ma élő maják néprajzának ismerete is, és a jártasság a kulturális antropológiában. Bíró Péter mindezen ismeretekkel felvértezve vágott bele a rendszerint metaforikusan fogalmazó maja írnokok, tudósok és uralkodók világának bemutatásába, és fejti meg a szemünk láttára az alig-alig dekódolható üzeneteket.

Mongol invasion against Europe (1236–1242).
B. Szabó János & Uhrin Dorottya (eds.)
Europe and Inner Asia: Historical and Archaeological Interactions Vol. 1. 354 oldal térképekkel, kartonált. ISBN 978-615-5766-75-6
Mongol borito Nyomdai  UJ.indd

Az esszégyűjtemény komplex áttekintést nyújt a Kelet- és Közép-európai mongol invázióról és annak eurázsiai hátteréről. A történelmi panoráma magába foglalja számos európai ország egykorú állapotának, sajátosságainak bemutatását, egyaránt támaszkodva a korábbi történeti kutatásokra, az írott forrásokra, a régészeti leletekre, valamint a nyelvészeti megközelítésre, melyek mind fontos szerepet kapnak a kötet tanulmányaiban.

A 13. század közepére a mongol hódítások a világtörténelem legnagyobb tengerparttal nem rendelkező szárazföldi birodalmát hozták létre. Miután Dzsingisz egyesítette a mongol törzseket és 1206-ban nagykánná választották, a nomád harcosokat egy páratlan hatékonyságú hadigépezetté szervezte. A mai Mongólia területéről kiindulva olyan birodalmat hozott létre, amely mindössze két generációval később, az 1260-as évekre már az egész eurázsiai kontinenst átfogta Kínától a Kárpátokig.

A 13. századi mongol támadások és a keresztény területekre gyakorolt hatásuk értelmezésénél fontos figyelembe venni, miként járulnak hozzá korszerű történeti kutatások, a régészet, illetve más tudományterületek e korszak megértéséhez. A középkori történelem főként Nyugat-Európára fókuszáló hagyományos szintézisei ugyan tartalmaztak információkat a mongol inváziókról, de ezeket jellemzően Európa peremvidékeit érintő, másodlagos jelentőségű eseményekként írták le. Ennek megfelelően e kötetben az inváziók és katonai vállalkozások széles körű írott forrásanyagra épülő hagyományos történeti narratívái a régészet és a komplex hadtörténeti kutatások új eredményeivel kerülnek szembeállításra.