Könyvajánló

Az Árpádok országa
Ritoók Á. & Simonyi E. (szerk.)
Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 2022. Keménytáblás, 632 oldal, színes illusztrációkkal. ISBN: 978-6-15-597870-8
Book__001__H22T

Az Árpádok királysága kultúrák találkozási pontján született: nemcsak a két keresztény birodalom és egyház, de a letelepedett és nomád, a keresztény és nem keresztény világ határán. A találkozások egyszer békés kapcsolatokat, máskor fegyveres konfliktusokat jelentettek. Az ország keresztény, európai kötődése a 10. század utolsó évtizedeitől egyértelmű volt, fennmaradását ennek köszönheti. Sikerrel megőrzött függetlensége nem akadályozta kulturális integrálódását.

A honfoglaló Árpád fejedelem leszármazottai, az Árpádok a középkori magyar királyság megalapítói. A magyar történelemben az Árpádok korának is nevezett időszak 1301-ben, a dinasztia kihalásával ér véget. A magyar köztudatban az Árpádok korának csupán egy-két kiemelkedő alakja és eseménye él, a dinasztia világszerte tisztelt szentjeinek származása már jobbára feledésbe merült. A kötet célja, hogy bemutassa ezt a Magyarország és a Kárpát-medence életét tekintve máig meghatározó korszakot, kimagasló személyiségeivel és hétköznapi embereivel, fényeivel és árnyaival – egy ország születését és átalakulásait a fennmaradás és kiteljesedés érdekében.

Számos jelentős európai gyűjtemény őriz egyedülálló, az Árpádokhoz kapcsolódó műalkotásokat, melyek éppen a magyarság európai integrációjának, a dinasztia szerteágazó nemzetközi kapcsolatainak (néha pedig az ország viharos történetének) bizonyítékai. A kötet a külföldi és a magyarországi emlékek együttes bemutatásával a maga egységében kívánja láttatni az Árpádok korát, lehetőséget kínálva a magyar és egyben európai múlt egy fejezetének újbóli felfedezésére és értékeinek felismerésére.

Megrendelhető ►

Múltbéli utazás a kertek alatt. A XVI. kerület régészeti emlékei az őskortól a középkorig
Tóth F. M. (szerk.)
Kertvárosi Helytörténeti Füzetek 57, Budapest: Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ. Keménytáblás, 128 oldal, színes illusztrációkkal. ISBN: 978-6-15-579614-2
Book__002__H22T

A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai által írt, a főváros 16. kerületének múltját az őskortól a középkorig felölelő összefoglaló kötet több szempontból is hiánypótló mű: megismerteti az itt élőket a múlt talpuk, házaik alatt rejtőző emlékeivel, megélhetővé téve, közel hozva számukra azt az időbeli, történelmi mélységet, mellyel legtöbben eddig csupán múzeumokban vagy filmekben találkoztak – hiszen a múlt emlékei mindannyiunkat körülvesznek. De kapcsolatot is teremt olvasóival, érthetővé, értelmezhetővé téve számukra a régészeti terepmunkát és szerepüket – a „kívülállók” szerepét – a közös régészeti örökség megőrzésében. Ez a kötet a kerület lakosainak és vezetésének részéről megnyilvánuló igényre született válasz, melyben olvasmányos és közérthető formában jelennek meg számukra a régészet és társtudományai (antropológia, archeozoológia, környezettörténet) legújabb eredményei, a terepi módszertan és a hatályos szabályozás részletei. A fejezetek túlmutatnak az egyes korszakok leleteinek felsorolásán, hiszen azok önmagukban nem sokat jelentenének a jövendő olvasónak; ezért mindegyik a hozzájuk fűződő korszak főbb történeti eseményeinek, jellegzetességeinek érzékletes bemutatásával kezdődik, melyből lefelé tekintve már elhelyezhetővé válnak Budapest térsége és a kerület történései és leletei. A kötetet jó szívvel ajánljuk mind a Budapest múltját megismerni vágyó érdeklődők, mind pedig a régészet társadalmi hasznosulását előmozdítani igyekvő kollégák figyelmébe.

Késő rézkori birituális temető Balatonszentgyörgy határában
Bondár M. & Somogyi K.
Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet–Archaeolingua Kiadó, 2022. Keménytáblás, 318 oldal, színes illusztrációkkal. ISBN: 978-6-15-576655-8
BondarM Keso rezkori temeto Nyomdai.indd

A kötetben a legújabb, 2017-ben feltárt temető csontvázas és hamvasztott sírjainak feldolgozását adjuk közre. A késő rézkori Kárpát-medencében (Budakalász-Luppa csárda ugyancsak kettős rítusú és Pilismarót-Basaharc hamvasztásos temetője után) jelenleg ez a legnagyobb sírszámú szakrális hely.

Az adott kor szokásai szerint eltemetett halott sírja egy „időkapszula”, amely megőrizte az elhunyt szociális helyzetére mutató régészeti összefüggéseket, valamint az egészségi, a fizikai állapotra és a környezetre utaló bizonyítékokat is. A hagyományos régészeti értékelés a leleteket és párhuzamaikat vizsgálja. A fizikai antropológia ezt kiegészíti az elhunyt adataival: nem, halálozási kor, a csontokon nyomot hagyó patológiai elváltozások. A temetkezés keltezésében a naptári korra átszámított, kalibrált radiokarbon dátumok segíthetnek. A komplex elemzés mindezeknél többet ad. A bioarchaeológia módszerei: az archaeogenetika, izotópgeokémia, mikrobiológia és bioinformatika még további rejtett információkat tárnak fel. A régészeti és természettudományos eredmények együttes értelmezésével így egyre többet tudhatunk meg a Kr. e. 4. évezredben élt késő rézkori elődeink egyéni biológiai adottságairól, környezetéről és sokrétű közösségi, kulturális és kereskedelmi kapcsolatairól. Éppen ezért a régészeti feldolgozáson túl a balatonszentgyörgyi temetőből nagyszámú mintavétel történt. „A Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése” című pályázat keretében vizsgált összes temetkezés kiértékelését a 2023-ban megjelenő kötetben mutatjuk be.

Artificia mirabilia : Tanulmányok Vaday Andrea tiszteletére
Takács M., Masek Zs., Samu L. & Vida T. (szerk.)
Budapest: Martin Opitz Kiadó, 2022. Keménytáblás, 512 oldal, színes és fekete-fehér illusztrációkkal. ISBN 978-615-5254-13-0
Book__004__H22T

Az ünnepi kötetben Vaday Andreát barátai, munkatársai és tanítványai köszöntik, hálával gondolva az izgalmas szakmai beszélgetésekre, a közös ásatásokra és a hosszú estékbe nyúló leletfeldolgozásokra. Vaday Andrea szakmai munkásságát, a magyarországi és az európai barbarikumi régészetre gyakorolt hatását nem könnyű összefoglalni. Nem csupán az ismertetendő adatok gazdagsága, hanem munkásságának sokoldalú volta miatt sem. Vaday Andrea számos olyan, a szarmata koros régészetben Párducz Mihály kutatásai óta rögzült kérdést vizsgált felül, amelyek új megközelítése nagy hatást gyakorolt a magyar kora népvándorlás kori régészetre, és a nemzetközi eredményekhez is felzárkóztatták a hazai kutatást. Jelen kötet e hatás felmérésének és megértésének egy-egy aspektusára mutat rá.

A szegvár-oromdűlői temető és a Tiszántúl kora avar időszaka. The Szegvár-Oromdűlő Cemetery and the Avar Period in the Trans-Tisza Region
Lőrinczy G., Major B. & Türk A. (szerk.)
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 25, Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok 5. Budapest–Szeged–Szentes: Martin Opitz Kiadó 2022. Keménytáblás, 895 oldal, színes és fekete-fehér illusztrációkkal. ISBN: 978-6-15-638830-8
Book__006__H22T

A négy évtizednyi kutatás eredményeit bemutató összefoglaló, monografikus kötet hiánypótló mű, mely nem csupán egyetlen temető régészeti emlékanyagának értékelését adja közre, de a mindeddig közöletlen leletanyag publikálása és értékelése nyomán kitekint a korszak tiszántúli népességére – amely egyike volt a bajáni birodalom egyik népcsoportjának – is, nyilvánvalóvá téve az olvasó számára, hogy volt élet a Tiszától keletre a 6–7. században is. A Szegvár-Oromdűlőn feltárt temető jelen pillanatban – és valószínűleg még hosszú ideig – a Tiszántúl legnagyobb sírszámú kora avar kori temetője. A kötet szerzői a temetkezési szokások és a sírokban talált tárgyi leletanyag részletes, számos táblával kiegészített, igen alapos közlése mellett külön fejezetekben térnek ki a kerámiaanyag, a gyöngy-, fegyver- és páncélleletek, övveretek értékelésére. A temető történeti értékét jelentősen növeli, hogy a régészeti feldolgozást megelőzően elkészült valamennyi temetkezés – számszerűen is igen jelentős – antropológiai és archaeozoológiai anyagának meghatározása, továbbá a síredények földtartalmának archeobotanikai, illetve mikro- és makrofossziliális vizsgálata, valamint 21 sír radiokarbon kormeghatározása. E vizsgálatok eredményeinek értékelése szintén a kötet része.

Living Danube Limes
Kaiser, A. M. (szerk.)
Book__005__H22T

Valorising cultural heritage and fostering sustainable tourism by LIVING the common heritage on the DANUBE LIMES as basis for a Cultural Route. Budapest: Archaeolingua 2022. Puhakötés, 176 oldal, színes illusztrációkkal. ISBN: 978-6-15-576656-5

A 2022 végén zárult Living Danube Limes program célja a Duna-menti régiók római örökségének előtérbe helyezése, közös kulturális úttá fejlesztése volt, különös tekintettel a közép- és délkelet-európai dunai területek összekapcsolására. A projekt résztvevői közös teret teremtettek az érintett régiók római kori emlékanyagának kezelésére és bemutatására; létrehozták egy a Duna teljes hosszán elnyúló közös kulturális útvonal alapjait; közös stratégiát fejlesztettek ki az örökségi elemek védelmére, kezelésére és bemutatására, valamint a hozzájuk kapcsolódó fenntartható ökoturizmus fejlesztésére. Ehhez a program a régészet és a történelemtudomány módszerei és eredményei mellett a múzeumokat, mint a szakmai és széles körű ismeretterjesztés központjait integrálta, illetve – a két szféra, a szakma és a nagyközönség összekapcsolására – a projekt keretében elkészült egy Kr.u. 4. századi, lusoria-típusú római őrhajó rekonstrukciója is, mely mintegy záróakkordként hajózott végig a Dunán. A kötet e többéves projekt eredményeiből villant fel izgalmas epizódokat, eseményeket, régiókat és lelőhelyeket, Hadrianus falától egészen az Al-Duna vidékéig.

Twin hoards. Metals and deposition in the Buda Hills, the Pilis, and the Visegrád Mountains during the Late Bronze Age
Tarbay J. G.
Archaeologia Hungarica 53, Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 2022. Keménytáblás, 360 oldal, színes és fekete-fehér illusztrációkkal. ISBN: 978-6-15-597864-7
Book__007__H22T

A nemrég Budakeszi-Őzvölgy tetőn felfedezett késő bronzkori kincsleletek nyomán a kötet a Dunakanyarba tett utazásra invitálja olvasóit, megismertetve őket más, korábban megtalált kincsleletekkel (Kesztölc, Esztergom-Szentgyörgymező), valamint egyedi és mocsári leletekkel a Budai-, Pilis- és Visegrádi-hegység területéről. A leleteket európai kitekintésben értékeli. A Budakeszi A és B kincsek sajátos lelőkörülményei egyedülálló lehetőséget nyújtottak a szerző számára a tudományterületen feltűnő hagyományos és újszerű megközelítések, értelmezési lehetőségek, módszerek mélyreható elemzésére; a leletegyüttesek, illetve kontextusuk jellemzését és értelmezését gyártási és használati nyomok figyelembe vételével kísérli meg. A két Budakesziről származó kincs által megtestesített kettősség bepillantást enged a bronzkori deponáláshoz kapcsolódó rituális cselekvések, szimbolika és emberi viselkedés világába; depozíciós mintázatunk fontos adalékkal szolgál a dunántúli Ha B1 korú (kb. Kr.e. 1080–960) rituális depozitumok valódi megértéséhez.