Könyvajánló

Archaeological Imaginations of Religion
Szerkesztette: Thomas Meier és Petra Tillessen
Budapest, Archaeolingua, 2014 Nyelv: angol Puhakötés Terjedelem: 404 oldal, színes és fekete-fehér képekkel ISBN 978 963 9911 24 6
Book__001__H14TA

A könyv szerzőinek nem az volt a célja, hogy az őskori hitvilág „igaz” történetét írják meg, hanem hogy összegyűjtsék nyolc régész gondolatait a múlt vallásairól. Az volt a szándékuk, hogy megvizsgálják, hogyan vélekednek a régészek a „vallás” homályos kategóriájáról.
A kötet szerzői különböző megközelítésmódokat alkalmaznak, az összehasonlító kutatástörténettől az új interpretációs módszerekig. Megkérdőjelezik a „szent” és „profán” egymással korábban szembeállított kategóriáit, és megvizsgálják a liminalitás fogalmát; lebontják az emberek és állatok, illetve az élő és élettelen közti határokat.

Régi idők – új módszerek
Bertók Gábor és Gáti Csilla
Roncsolásmentes régészet Baranyában 2005–2013 . Budapest, Archaeolingua, 2014 Nyelv: magyar / angol Puhakötés Terjedelem: 172 oldal, színes képekkel ISBN 978-963-9911-53-6
Book__002__H14TA

Az olyan felderítő módszerek, mint a légi fényképezés vagy a lézeres légiszkennelés (LiDAR) az elmúlt 3–4 évtized során a tájrégészeti kutatás egyik legfontosabb adatforrásává váltak.
Európában (éppúgy, mint másutt) sem ez a szaktudás sem az ilyen módon nyert adatok hasznosításának gyakorlata nem egyenletesen terjedt el. Az Európai Unió által támogatott Archaeolandscapes Europe (ArcLand) program mára már 71 intézményt foglal magában. Céljuk, hogy a tagok együttműködésével ezt a tudást mind a régész szakma, mind a nagyközönség számára Európa-szerte elérhetővé tegyék.
A pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya az ArcLand közösség egy kisebb, ugyanakkor méretét meghazudtolóan aktív intézménye. Az osztály szervezett már kiállítást és nyári kurzust, szolgált anyaggal ArcLand publikációkhoz és igen hasznos közreműködő szerepet játszott az ArcLand „A múlt nyomai” című utazó kiállításában, amelyet elsőként 2013 májusában Dublinban mutattak be.
Az itt közreadott „Régi idők – új módszerek” című kötet jól tükrözi azt a magas színvonalú munkát, amelyet a Janus Pannonius Múzeum szakemberei az elmúlt években végeztek annak érdekében, hogy a Pécs környéki tájat és annak történetét megérthessük, hogy ezt a tudást és a múlt tájai iránti lelkesedést megoszthassuk mindenkivel Magyarországon és azon kívül is az ArcLand páneurópai szellemében.

Axel G. Posluschny
projekt koordinátor
ArchaeoLandscapes Europe

Complexity and Autonomy in Bronze Age Europe
Paul R. Duffy
Assessing Cultural Developments in Eastern Hungary A Prehistoric Research in the Körös Region című sorozat első kötete Budapest, Archaeolingua, 2014 Nyelv: angol Keménykötés Terjedelem: 402 oldal, színes és fekete-fehér képekkel ISBN 978-963-9911-52-9
0414_duffy_cover.indd

A kötet célja annak vizsgálata, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek milyen formái jelentek meg a bronzkori Európában, illetve, hogy ezek a folyamatok milyen egyéb társadalmi, gazdasági és kulturális változásokat idéztek elő a korszak közösségeinek életében. A régészeti adatok egyértelműen jelzik a nagyméretű, erődített települések egyre jelentősebb számban történő megjelenését, a fémekhez és a távoli vidékekről származó, egzotikus javakhoz való hozzáférés jelentős differenciálódását, valamint a periódus anyagi kultúrájában a hadviseléssel kapcsolatos ikonográfia dominánssá válását. Ugyanakkor azonban ezen társadalmak politikai és gazdasági komplexitásának egyes megjelenési formáiról, így például a termény- és termékbeszolgáltatás sajátosságairól, a kézművesség területén, avagy a háztartások fogyasztásában megnyilvánuló különbségekről rendelkezésre álló ismeretek a legtöbb esetben rendkívül hiányosak. A kötet az alföldi Körös-vidék korabeli települései és háztartásai mint gazdasági egységek sokrétű vizsgálatán keresztül a korábbiaknál jelentősen cizelláltabb képet nyújt a bronzkori társadalmakról.

EAC Occasional Paper 9
Szerkesztette: Victoria M. van der Haas és Peter A.C. Schut
The Valletta Convention Twenty Years After – Benefits, Problems, Challenges Budapest, Archaeolingua, 2014 Nyelv: angol, francia; francia absztraktokkal Keménykötés Terjedelem: 184 oldal, 77 illusztráció ISBN 978-963-9911-49-
EAC9_cover.indd

A vallettai egyezmény (1992) egy hosszabb folyamat eredményeként született meg, mely a londoni egyezménnyel kezdődött 1969-ben, ahol lerakták a jelenlegi régészeti örökségvédelem elvi alapjait. Fontos mérföldkő, hogy már régészeti szempontok is felvételre kerültek a területrendezés során érvényesítendő követelmények közé. A legtöbb európai országban ez a lépés a régészeti kutatások fellendülését hozta, beleértve a beruházásokat megelőző feltárásokat is, és a feltárt maradványok helyszíni megőrzésének kérdése is egyre jelentősebb figyelmet kapott. A régészet és a területrendezés szoros összefonódása azonban fokozott kockázattal is jár: az elmúlt néhány év nehézségeket hozott a régészeti kutatások szempontjából a gazdasági válság következtében.
A régészek legfiatalabb nemzedéke már alig tudja elképzelni, milyen volt 1992 előtt a régészet. Ma, 2014-ben, már azt mondhatjuk, hogy a vallettai egyezmény hatása érezhető a régészet minden területén. Nem csupán az új lakónegyedek felépítését, illetve az ipari és infrastrukturális beruházásokat előzik meg régészeti feltárások, hanem fontos eredmények születtek a tömegtájékoztatás, a kulturális turizmus és az oktatás szférájában is. Ugyan a régészeti oktatás középpontjában a tudományos kutatás áll, érezhető a nyitás a szakmapolitikai irányú képzés felé is.
A kötet a téma legfontosabb vonatkozásait tárgyalja. Nem csak a sikerekről, eredményekről esik szó, hanem a kihívásokról és a lehetséges megoldásokról is. A tanulmányok szerzői a kérdés szakértői Európa minden részéből, így az olvasók széleskörűen tájékozódhatnak az egyes országokat a téma kapcsán jelenleg jellemző állapotokról.

A kép – sokféle nézetben
Szerkesztette: Bálint Csanád
A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos témák találkozása című sorozatának első kötete Sorozatszerkesztő: Csépe Valéria Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2014 Nyomdai előkészítés: Archaeolingua Alapítvány és Kiadó Nyelv: magyar Puhakötés Terjedelem: 158 oldal, színes képekkel ISBN 978-963-9911-51-2
BCsanad_cover_nyomda.indd

„A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2010. november 7-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából „A kép – tizenkét nézetből” címmel ülést rendezett, amelyen a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához és a Jog- és Közgazdaságtudományok Osztályához tartozó diszciplínák művelői is – előadóként és hallgatóként egyaránt – részt vettek. Az ünnepet előkészítő Programtanács első ülésén már a téma fölvetését követő pillanatokban meglepő volt látni, hogy hány, a társadalom- és bölcsésztudományoktól távol álló diszciplína képviselője mutatott érdeklődést e téma iránt – no de hiszen a térképpel, a képernyővel, a röntgenképpel és nagyon sok más, sokféle képpel tényleg minden nap találkozunk! Végülis a II. Osztály ülésén tizenkét előadás hangzott el, tizenkét tudomány területéről. Az előadások számát persze a végtelenségig lehetett volna növelni; hiszen csak egyedül a művészettörténészek is tudnának egy 3 napos konferenciát, vagy 5 napos világkongresszust tartani ebben a tárgykörben, akár egyetlen részletében (egyik kedvenc témám: a „kép a képben”). Személyesen a zenetudomány távolmaradását sajnálom (egészen triviális példák: a Varázsfuvola és a Tosca képáriája, az Egy kiállítás képei, a Két arckép), azért is, mert nagyon sokaknak a képzeletében a zene hallgatása éppenséggel képeket hív elő. Hiányolhatja itt valaki az utóbbi két évtizedben óriási műfaji változáson keresztülment fotóművészetet és azt is, hogy nem esett szó az állatok képi világáról sem, ami az evolúció és a kognitív érzékelés kutatásába tartozik (pl. a csiga csak a fényt érzékeli, a madarak látásában a különféle színtartományok a meghatározóak, míg a sokféle emlős már sokféle képet tud megkülönböztetni). Sikerült viszont olyan előadókat találni, akik néhány keleti civilizációnak a képhez való viszonyáról beszéltek (Iszlám, Kína, India és Tibet: Bollók Ádám, Fajcsák Györgyi, Kelényi Béla) – ez az európai kép-felfogástól alapvetően eltérő jellegük (meg az égető aktualitásuk…) miatt volt tanulságos. …

A Filozófiai és Történettudományok Osztálya által rendezett ülésszak több tudománynak valóban együttes föllépését eredményezte. A Magyar Tudományos Akadémia az előadások közzétételével egy kiadványsorozatot kíván elindítani, amelyik a különféle diszciplínák kommunikációját demonstrálja, bátorítja.”

Részlet Bálint Csanád előszavából

Aerial Archaeology and Remote Sensing from the Baltic to the Adriatic
Szerkesztette: Czajlik Zoltán és Bödőcs András
Selected Papers of the Annual Conference of the Aerial Archaeology Research Group, 13th-15th September 2012, Budapest, Hungary Budapest, L’Harmattan, 2013 Nyelv: angol, francia Puhafedeles Terjedelem: 134 oldal, színes és fekete-fehér képekkel ISBN 978-963-7343-95-7
Simon_H14TA

Az 1980-ban, Nagy-Britanniában alakult AARG (Aerial Archaeology Research Group) elsőként 1996-ban szervezett Magyarországon régészeti célú légifényképezéssel kapcsolatos fórumot. Napjainkra a kutatócsoport a növekvő érdeklődésnek köszönhetően már évente rendez konferenciát. A szervezet Poznan után 2012 őszén az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezésében tartotta szakmai összejövetelét. A konferencia előadásaiból válogatott értekezéseket tematikusan két szekcióba sorolták: a kötet első részében a légirégészet és a távérzékelés módszertanába betekintő cikkek, a második részben pedig a régészeti korokat érintő esettanulmányok kaptak helyet. A tanulmányok szerzői brit, francia, horvát, lengyel, magyar, román és szlovén kutatók. A módszertani szekcióban főként a külföldi, míg az esettanulmányok között inkább a magyar kutatók munkái szerepelnek. A kötetben a légifotózás, légi lézerszkenneléses vizsgálatok (ALS, LiDAR), a technika alkalmazása és problémaköre kiemelt szerepet tölt be, de a módszerek felülvizsgálatára alkalmazott, nem romboló terepi módszerek (terepbejárás, geofizika) eredményességét is megismerhetjük. A tanulmányok különböző régészeti struktúrákat érintenek: sírhalmokat, mélyutakat, neolit sáncokat, árokrendszereket, római kori városokat és villákat, Árpád-kori földvárakat.  A konferencia sikeres végeredménye egy európai színvonalú, de főként Közép- és Kelet-Európát érintő, a légirégészet tárgykörébe sorolható, színvonalas tanulmánykötet, amely bármely régészeti kor lelőhelyfelderítéssel és topográfiával foglalkozó kutatója számára hasznosítható információkkal, újabb perspektívákkal szolgálhat. A cikkek rámutatnak a régészet multidiszciplinaritásából következő szépségeire és a „légből kapott” információk hasznára, továbbá erősítik a kutatásban a topográfiai vizsgálatok iránti igényt.

Simon Bence
PhD-hallgató
(ELTE BTK RTI)