Régészet reflektorfényben – a Vaskor-Duna projekt imázsfilmjei

Czifra Szabolcs

A régészetről számos romantikus képzet él az emberekben, ami sokszor visszaköszön a könyvekben és a filmekben. Azzal sokan tisztában vannak, hogy a régészek a földből ássák ki a leleteket, és azokat bizonyos elvek szerint rendezgetik. Ám azt már kevesebben tudják, hogy a nagy építkezésekhez kapcsolódó régészeti tevékenység sokkal inkább hasonlít a bonyolult folyamatokat összehangoló logisztikai menedzserek munkájára; vagy azt, hogy a kutatáshoz használt eszközök közé szép lassan beépültek a modern műszerek. Továbbá egyre nagyobb hangsúly helyeződött az eredmények széles körű közzétételére.

A fentiek mind közrejátszottak abban, hogy a Vaskor-Duna projektben résztvevő több mint 60 kutató fontosnak érezte bemutatni a program célkitűzését és üzenetét a nagyközönséget megcélzó imázsfilmekkel. A forgatócsoport kiválasztását, valamint a film elkészítését a Magyar Nemzeti Múzeum munkacsoportja koordinálta, amely a folyamat során számos alkalommal konzultált a partnerekkel ‒ ez különösen igaz volt a témák meghatározásánál, a forgatókönyv vázlatok megalkotásánál, a forgatási helyszínek kiválasztásánál, valamint a végtermék elfogadásánál. A forgatócsoportot kétfordulós, meghívásos pályázaton választotta ki a Magyar Nemzeti Múzeum, külön figyelve arra, hogy kulturális imázsfilmekben jártas társaságok mérettessék meg magukat. A hét versenyző közül végül a Bárány Krisztián nevével fémjelzett Filmever Stúdió került ki győztesen. A megállapodás alapján a stáb nemcsak egy hosszabb imázsfilmet készített el a projektről, hanem négy kiemelt témáról (régészeti kutatás, vaskori elit öröksége, örökségvédelem, kulturális turizmus) rövid, nagyjából egyperces klipeket állított össze. Természetesen a projektpartnerek mind az imázsfilm, mind a tematikus klipek forgatókönyv vázlatainak a kidolgozásában segítséget nyújtottak.

Ilyen előzmények után 2018 szeptemberében indult a forgatás a süttői régészeti feltáráson, amely a Vaskor-Duna projekt nemzetközi régészeti táborához kapcsolódott. A forgatási napon az ELTE Régészettudományi Intézete egy helikoptert rendelt a területre, hogy az ásatási nyílt nap alkalmával a stáb, illetve az újságírók és más érdeklődők felülről is megcsodálhassák a Gerecse előterében elterülő Duna menti táj szépségét. Még ugyanazon év késő őszén, novemberben egy négy országot érintő utat szerveztünk a filmeseknek. Ennek keretében először a soproni Várhegy vaskori emlékeit örökítették meg, majd az ausztriai Großkleinben egy hasonló vaskori erődről és az egykorú halomsírmezőről, valamint a grazi Universalmuseum Joanneumban őrzött kultikus kocsimodellről és bronzmaszkról készítettek felvételeket (1. kép). Ezután Szlovéniába látogattak el, ahol a Ljubljanai Egyetemen bepillanthattak a kurátorok és fémrestaurátorok hétköznapjaiba, valamint közelről szemügyre vehették a délkelet-alpesi területek jellegzetes kora vaskori díszített bronzedényeit (szitulákat) Novo Mestoban. A körút utolsó állomása a zágrábi Régészeti Múzeum volt, ahol a keleti Hallstatt kultúra rangos temetkezéseiben talált mediterrán hatású ékszereket és fegyvereket filmezték le.

1. kép Fény és árnyék: a Strettweg-i kultikus kocsimodell és a filmrendező (Lázok M.)

2. kép Légifotózás helikopterről (fotó: Bárány K.)

A következő évben folytatták a külső munkát. 2019 tavaszán rövid, ám annál izgalmasabb forgatás volt a légifotózás rejtelmeit és különleges atmoszféráját megörökítő munka, amelynek során nemcsak a földről vagy drónról készültek felvételek, de az operatőr Czajlik Zoltánnal együtt beszállt a repülőgépbe is (2. kép). Ugyanezen időszakban kapták lencsevégre a korunkat jellemző építési láz drámai hatásait. Továbbá ekkor készültek a barlangi és vízi jelenetek, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításában rögzített felvételek (3. kép). A mai muzeológiában rendkívül népszerű gyerekfoglalkozások egy-egy pillanatát márciusban és júliusban dokumentálták (4. kép). Itt érdemes megemlíteni, hogy a beltéri foglalkozásokat a Magyar Nemzeti Múzeumban, míg a kültérieket a százhalombattai Szabadtéri Régészeti Múzeumban rögzítették. Az imázsfilm végső változatához felhasznált számítógépes animációt a Zágrábi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke bocsátotta a filmesek rendelkezésére. Ez a virtuális tájmodell a Horvátország északi részén található kaptoli mikrorégióban végzett, több éves kutatómunka esszenciája, amely a régészeti feltárások során megismert vaskori erődített települést és a hozzá tartozó halomsírmezőt illusztrálja. A több filmrészletben is felbukkanó monumentális halomfeltárást bemutató time lapse felvételeket a zágrábi Régészeti Intézet munkatársai készítették a jalžabeti halomsír feltárásáról.

3. kép Grafitos díszedény a digitális forgóasztalon (Magyar Nemzeti Múzeum; fotó: Czifra Sz.)

4. kép Lepénysütéshez készülődés egy rekonstruált vaskori, földbe ásott alapú épületben (Régészeti Park, Százhalombatta; fotó: Czifra Sz.)

A nagyjából egy évet átölelő intenzív munka alatt közel 50 órányi felvételt rögzített a stáb, melynek véglegesítése, vágása, zenei aláfestése további hosszú-hosszú munkaórákat vett igénybe. Mindezt támogatta a partnerek saját áldozatos munkája, a tárgyak és helyszínek kiválasztására fordított idő. A hosszabb lélegzetvételű imázsfilmben és a négy tematikus kisfilmben testet öltő végeredmény alig több, mint 10 perc hosszúságú (a filmek a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján érhetők el. A projektpartnerek elégedettségét látva és az ismerősök véleményét meghallgatva azonban úgy tűnik, mindez megérte.