Konferencia beszámoló: technológiai újítások és örökségmenedzsment (Conference on Heritage Innovation Technology), Temesvár, 2022. december 9-10

Czifra Szabolcs

Kétnapos konferencián mutatkoztak be a Duna Régió Stratégia kultúra és turizmus prioritási területéhez kapcsolódó uniós támogatással zajló projektek Temesváron. Az esemény ünnepi megnyitóján előbb Daniel Surdu, a Román Fejlesztési Minisztérium Építésügyi Hivatalának államtitkára, Johan Magnusson csoportvezető (Európa Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága), Stavros Kalognomos ügyvezető titkár (Balkáni és Fekete-tengeri Bizottság), valamint Robert Lichtner osztrák nemzeti koordinátor (Duna Stratégia Pont) köszöntötte a konferencia résztvevőit. Ezt követően a konferencia főszervezője, Irina Cozma, a Duna Régió Stratégia román nemzeti koordinátora üdvözölte a megjelenteket, és ismertette a szakmai fórum öt kiemelt tematikus blokkját. Ezekben különösen nagy hangsúlyt kaptak az innovatív megközelítések és a kulturális turizmus szinte minden szegmensét érintő digitalizációs megoldások, valamint a kevésbé látványos helyszínek bemutatását és a fenntartható turisztikai kínálatba történő integrálását előmozdító munkák. Pontosan ebbe a keretrendszerbe illeszkedik a Danube’s Archaeological eLandscapes / Duna-menti Virtuális Régészeti Tájak projekt is, amely ötvözi a modern digitális technológiák vizualizációs lehetőségeit a lassú felfedezést és elmélyülést lehetővé tevő kulturális tematikus útvonallal.

A kétnapos konferenciát öt nagy téma töltötte ki. A kulturális örökség területéhez kapcsolódó innovációs és technológiai kihívásokat, illetve az ezekre adható válaszokat érintő első témakört egy olyan előadás vezette fel, amely a kultúra és turizmus összefonódásáról nyújtott átfogó helyzetképet a Duna régióban. A második témakör jórészt az új digitális megoldások sokszínűségéből adott ízelítőt. Ebben a kérdéskörben maradva a második napot nyitó szekció azt foglalta össze főként osztrák és szlovén példákon keresztül, hogy miként menthető át az európai kulturális örökség a digitális korba. Ebben a szekcióban mutattam be a Magyar Nemzeti Múzeum részvételével és az osztrák vezető partner irányításával zajló, 10 ország intézményeit összekapcsoló Duna-menti Virtuális Régészeti Tájak projekt eredményeit. Az őskőkori telephelytől a középkori monostorig felsorakoztatható virtuális rekonstrukciókon túlmenően a régészeti örökség digitalizációjával és turisztikai hasznosíthatóságával összefüggő stratégiai ajánlások is elhangoztak. A negyedik témakör az ifjúságot megszólító projektekből szemezgetett. Végezetül az ötödik témakör a régiós és városi léptékű komplex kulturális fejlesztésekben rejlő lehetőségeket ismertette az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat materai (Olaszország), újvidéki (Szerbia) és temesvári (Románia) helyszínei alapján.

Számos előadás foglalkozott a régészeti lelőhelyek és leletek, illetve múzeumi gyűjtemények digitalizációjával; ezekből érdemes kiemelni néhányat a teljesség igénye nélkül. Bár ma már elképzelhetetlenek a közgyűjtemények digitális adatbázis, vagy legalábbis annak építésére irányuló szándék nélkül, az uniós és nemzeti digitalizációs ajánlások és cselekvési tervek végrehajtása országonként eltérő ütemben és hangsúlyokkal valósul meg. Ebbe a folyamatba engedett bepillantást az ArcheoTales projekt, amely a játékossá tétel módszerével igyekszik bevonni a nagyközönséget az ausztriai múzeumi aggregátorok tartalmaiba. Izgalmas összegzés volt a Fekete-tenger bolgár felségterületén zajló vízalatti régészeti és történelmi emlékekről szóló előadás, melynek fókuszában az azonosítás, kutatás, megőrzés és bemutatás során alkalmazott digitális megoldások álltak.

Három különösen érdekes előadás járta körül a kulturális örökség bemutatásának helyzetét. A Time Machine projekt nagyívű vállalkozás; célja, hogy Európa gazdag múltjának digitalizálása révén létrehozzon egy olyan kollektív digitális információs rendszert, amely átfogó, dinamikus képet tud nyújtani az európai gazdasági, társadalmi, kulturális és földrajzi fejlődésről. Képes, beszédes, megelevenedő történelem, melynek alkalmazása egy adatgazdag városi környezetben pazar élményt nyújt. Példaértékű a szlovén örökségturizmust digitális tartalommal kibővítő Tourism 4.0 projekt, amelyen belül a COVID-19 világjárvány óta különösen népszerű koncepció köré fel tudtak építeni egy sokszínű, mégis rugalmas hálózatot, és az „eldugott” kulturális értékeket is felkaroló digitális tartalmakkal inkább a lassú, fenntartható turisztikai kínálatot igyekeztek megerősíteni. Figyelemre méltó, hogy az állami támogatással indult nemzeti szintű program milyen gyorsan talált partnerekre más ágazatokban is, hogyan tudott országhatárokon átívelő partneri kapcsolatokat kialakítani, és hány újabb alprojekt épül eredményeire. A harmadik előadás a Danube Urban Brand projekt részeként a Duna menti települések és mikrórégiók turisztikai kínálatának újratervezéséhez feltérképezett kapcsolati háló elképesztően látványos vizualizációját mutatta be.

A kiemelt előadások kevéssé kapcsolódnak a régészethez, ám a digitális tartalmak itt bemutatott, nem szokványos alkalmazási módjaii régészeti helyszíneink bemutatására is átültethetők. Az alternatív turisztikai kínálatot bővítő megoldások pedig a régészeti témájú kulturális útvonalak fejlesztéséhez kínálnak újszerű lehetőségeket.

Czifra Szabolcs
Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet
e-mail: czifra.szabolcs@hnm.hu